Hogy lehet túlélni ha 7 év után váratlanul elhagy a férjed egy kisgyerekkel?

Valami oka biztosan van rá, amúgy meg tényleg tök undorító.

Én annak nagyon örülnék, hogy a kisgyereket nem vitte el.

Teljesen váratlanul? Egy másik nő miatt? Nagyon sajnálom :(

Ez a gyászhoz hasonló folyamat lehet, az idő gyógyítja szerintem.

Amikor engem elhagytak (igaz, sokkal kisebb kategóriában,nem házassággal, gyerekkel) nekem a munkába temetkezés adott erőt, meg a társaságba járás (barátnők, DE nem a történteket boncoltuk, legalábbis nem hosszasan, hanem elmentünk, beszélgettünk, szórakoztunk, minden másról beszéltünk) illetve a más férfiakkal való (ártalmatlan) flörtölés. Utóbbitól éreztem, hogy ha annak, aki nekem kell, én nem is kellek, mások igenis észrevesznek. Meg - mivel szoktam verseket, novellákat írni - kiírtam magamból, született egy jól sikerült művem,amit másokkal is megosztottam. (De az is jót tesz,ha csak úgy magadnak leírod naplószerűen a gondolataidat.)

Olyan nincs, hogy az egyik nap még szeret, a következőn meg nem. Ha nem tinik vagytok, akik előző este ismerkedtek meg a diszkóban, hanem több éves házasok gyerekkel, akkor biztos, hogy volt ennek előzménye.

Gondold végig, mik voltak azok a jelek, amikből láthattad volna, hogy valami nincs rendben! Mert az biztos, hogy voltak ilyenek. Mi lehet vajon az oka, hogy a férjed már nem tart annak vonzó nőnek, akibe beleszeretett? Esetleg van-e valaki más, aki megadja neki, amit tőled hiányol? Aztán ha van már valami elképzelésed, mi történhetett, kérdezd meg a férjedet, mit gondol róla. Nem baj, ha közben eltelik némi idő. Nem 1 nap alatt kell ezt megoldani, hisz nyilván kapcsolatban vagytok/lesztek még, lesz rá alkalom, hogy nyugodtan beszélgessetek és megértsétek egymást. Aztán találhattok megoldást is, ami mindkettőtöknek jó.

Föl a fejjel!

3. vagyok.

Még annyi,hogy fordíts nagy gondot a külsődre, hozd a legjobb formádat, és előtte is így mutatkozz (pl.ha megy a gyereket látogatni), szépnek, magabiztosnak, erősnek - hadd lássa, mit veszített! De ezt nem úgy értettem, hogy így hódítsd vissza (ha menni akar, hadd menjen), hanem hogy a magad kedvéért érezd jól magad a bőrödben.

Ne lássa semmiképp, hogy össze vagy zuhanva, azt tartsd meg magadnak. Nehogy kisírt szemmel összezuhanva, lepukkanva lásson, csakazértse! (Pláne ne könyörögj)

És ha nem adott kielégítő indoklást a távozására, azt igenis csikard ki belőle, mert ha tudod, hogy mi miért történt, Te is könnyebben le fogod tudni zárni. Meg azért ennyi év után megérdemelsz egy őszinte magyarázatot.

Én sajnos sok ilyet láttam a környezetemben.

Az utolsó válaszadónak biztos nincs gyereke.

Igen, az ilyesminek van előzménye, van egy gyerek, és emiatt a pár nem tud már annyi időt egymásnak szentelni, mint előtte. De az ember elvárná, hogy a férfi ezt megértse, elvégre neki is a gyereke. Sajnos nem érti meg mind.

Jelenleg 2 barátnőm is járt így. Az egyiket 2 gyerekkel hagyta ott a férje egy másik nőért. A kifogás: szeretetre, megértésre, babugatásra vágytam, és tőled már nem kaptam meg. És a nő mit kapott?! Egyedül volt otthon egész nap a gyerekekkel, semmi segítség. Elvárta volna, hogy amikor a férje hazajött esetleg játsszon ő is a gyerekekkel, segítsen a házimunkában. A férfi meg azt várta volna, hogy legyenek rá tekintettel, hogy ő egész nap dolgozott, fáradt, és emeljék az egekbe, hogy ő családfenntartó, míg a nő otthon nem csinál semmit. Hagyják őt pihenni, szolgálják ki stb, stb. Nehéz ezeket az igényeket összeegyeztetni. Nekem is van 2 gyerekem, mi is sokat veszekedünk emiatt. Szerencsére a férjem (még eddig) nem kacsingat kifelé. Igaz, a viszonyunk már nem olyan, mint a gyerekek előtt, de ha egy férfiba neveltek felelősségérzetet, már csak a gyerekei miatt is kitart.

Az ilyen férfiak önző kisgyerekek, akik nem képesek felelősséget vállalni a tetteikért. Nagyon sajnálom, ami veled történt, de tényleg én is csak azt tudom mondani, hogy próbálj a gyermeked szeretetéből erőt meríteni.

Jogod van tudni ,miért hagyott el!!!

Pár nap szünet után, csinosan ,kisminkelve, esetleg egy cukrászdába, vagy máshová, hívd el egy randira.

Beszélgessetek,és hátha meg lehet még menteni a házasságotokat!

Nekem sikerült,neked is menni fog4

Egyébként, az előző h.sz.-hoz hozzáfűzném.A szöveg ismerős,az én férjem is megértésre, szeretetre,babusgatásra vágyott,meg arra,hogy felnézzenek rá.Szerinte a kutyáimmal kedvesebb voltam ,mint vele, többet babusgattam...Meg több szexre vágyott...

Érdekes miután kibékültünk egy ideig meg is volt a sok szex,de félév múlva már ő kevésbé, de én ugyanúgy kívántam ,valahogy megjött az étvágyam...

Most én csaljam meg:)

Szóval fel a fejjel, tudom nem vigasz,de sajnos más nővel is megtörtént már ilyen!

Tényleg nincs gyerekem, de azt tudom, hogy a kisírt szemek és a megalázkodás nem jók semmire, ellenben a jó külső és némi (enyhe) flörtölés jót tesznek a közérzetnek. Meg azt is tudom, hogy amikor velem szakítottak, jobban éreztem magam, jobban el tudtam fogadni, amikor - némi kényszerítés hatására - pontos magyarázatot kaptam a mellébeszélés helyett. (Nem tudom, mi rosszat írtam?)

30/N