Kit választanátok? (férj, szülő)

Elmondtam neki, hogy nagyon szeretem őt, annyira, hogy vele akarok menni elköltözni, akkor is, ha rosszabb körülmények között fogunk élni, DE akkor nem megyek sehova, ha a békének az a feltétele, hogy a gyerekeinket nem engedjük a nagyszüleikhez. Mert ha ő ilyet kér tőlem, akkor ő engem nem szeret és akkor én miért hoznék áldozatokat?? Ő persze erre azzal jött, hogy a saját 4 tagú családom helyett, ahelyett hogy a gyerekek a saját apjukkal nőhetnének fel, inkább a szüleimet választom. Mire én: nem választok, hanem nem megyek bele ilyen szeretettelen "feltételekbe", sőt igazából a döntést ő hozza, hiszen ha ezt kéri, sőt emiatt elhagyja a családot, akkor ő nem szeret minket eléggé.

Na és AKKOR jött a finomítás: jaaaa ő nem azt kéri, hogy mindenképp tagadjam meg a szüleimet, csak ha nem AKARNAK segíteni minket pénzzel (ha nem tudnak az oké, az akaraton van a hangsúly). Én erre: őszintén remélem, hogy a szüleim segítenek valamennyire, de ha nem akkor sem tudom őket vádolni és hátat fordítani nekik.

Eddig milyen?

Holnap lesz a beszélgetés a szüleimmel....

Nem, tényleg úgy tűnik mintha talajt vesztett volna. Én sem értem egy felnőtt ember miért a szülőktől várja (el) a segítséget és miért nem inkább orrvérzésig vállal melót mintsem mással oldatná meg a saját problémáját. És jön az érzelmi zsarolással...pfff...mennyivel könnyebb lenne ha már nem szeretném!

Nem fog elmenni pszichológushoz, mert meg van róla győződve, hogy mindenki MÁS az elmebeteg, nem pedig neki vannak problémái.

Kényszerhelyzetben van azonban most ő is, mert látja rajtam, hogy elviszem akár válásig is a dolgot, úgyhogy ma kitalált egy egész jó ötletet, holnap vázolom a szülőknek, kiváncsi vagyok ők mit szólnak! Azért sajnálom őket is :-P