Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akik elváltatok és külön nevelitek a gyereket, hogyan
kezelitek apukát mikor látogatja a gyereketeket? Hogyan
tudtok rajta átnézni és nem kiborulni? ( a köv.
Kérdést is én írtam )
miért akarsz rajta átnézni? ez már eleve rossz hozzáállás. nem átnézni kell rajta, hanem elfogadni ezt az új szituációt és mint a gyerekeid apja, de semmi több, és nem is kevesebb, tekinteni rá.
2010. dec. 20. 14:27
Hasznos számodra ez a válasz?
Ha nem vagy már belé szerelmes, simán! Ha pedig még mindíg szereted, miért váltál el tőle? Én a volt férjem mostani feleségével is jóban vagyok, nem miatta váltunk el, úgyhogy semmi problémám sincs azzal, ha eljönnek a gyerekemhez, vagy el akarják vinni őt. Neked is ezt ajánlom.
2010. dec. 20. 14:27
Hasznos számodra ez a válasz?
Miért kéne kezelni az apukát. Elváltam 5 éve és apuka két hetente hétvégén (szombattól hétfőig), és hetente 2x 1 délutánra is, néha hétközbeni ottalvásra is "megkapja". A legfontosabb, hogy jó kapcsolatban legyenek. Nem utáljuk egymást. Normális a kapcsolat, ezért nem kell átnéznem rajta. A gyereknek a legfontosabb, hogy a szülei, még ha nem is sikerült a házasságuk, ne utálják egymást. De ha ezen egy volt házaspár nem tud túllépni (gyűlölködés), akkor biztosra veheti, hogy tönkreteszi a gyerek lelkét.
2010. dec. 20. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
4/11 A kérdező kommentje:
a köv kérdést is én írtam, benne hogy agyoncsalt, fél éve külön vagyunk és békülne de megint bebukott. én szeretem, a gyerek 7 hós, de bízni már nem tudok soha benne
Értem, hogy agyon csalt (sajnálom), de azzal csak a gyereknek ártasz (de nagyon!) ha a jelenlétében átnézel az apukán, vagy az apukára rosszat mondasz. Gondolhatod, hogy én sem azért váltam el, mert boldog voltam az exemmel. Nem kezdem itt leírni, hogy mitől telt be a pohár. De nem utálkozom. Persze haverok sem vagyunk, nem azért váltunk, nyilván. De ha szereted a gyerekedet, akkor az apját nem mocskolod előtte, sem mögötte. Ha valami bajod van az apával, akkor úgy közöld vele, hogy a gyerek ne tudjon róla. Szerintem órási hibát és bűnt követnek el azok, akik a gyerekük lelkét feláldozzák a saját gyűlölködésük miatt. Gondold ezt át és látni fogod, hogy igazam van. Attól még nem kell vele jópofiznod persze.
2010. dec. 20. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
Olvastam a másik kérdésedet is.Mindenáron családot akartál.Ez meg is lett,csak el kell fogadnod,hogy rosszul választottál apát.Ha vártál volna,talán nem így alakul és megtalálod az Igazit.Most már mindegy.Ezt a békát le kell nyelned és a gyerek érdekében kultúrált felnőtt ember módjára kezelni a helyzetet.Most már nem engedheted meg magadnak azt a luxust,hogy besértődj és hisztizz a megcsalás miatt.Ez már nem egy sima szakítás,amikor belesírod a bánatod a párnába és letörlöd őt msn-ről.Itt sajnos van egy gyerek is,aki legalább annyira az övé,mint a tiéd.Vagyis,ha te utálod is,attól még joga van hozzá,hogy lássa,hogy vele legyen.Neked pedig a gyerek érdekében ki kell alakítani egy elviselhető légkört és túllépni azon,hogy megcsaltak.
2010. dec. 20. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
Ha nagyon zavar a jelenléte, esetleg megoldás lehet (amíg lelkileg túljutsz ezen), hogy a gyereket előre összekészíted. Amikor apuka megjön érte, akkor csomagokkal együtt átadod, megpuszilgatod a gyereket, apukának normálisan köszönsz, de nincs elnyújtva az "átadás".
VAgy te mész el addig valahová, ha nem vinné el a gyereket, hanem nálad lenne vele. Nem muszáj egyszerre mindketten ott lennetek.
A szoptatásra pedig vissza tudsz menni, addig elvonulsz egy másik helyiségbe, ha végeztél, visszaadod neki.
Nem ez a legjobb megoldás, de ha nagyon zavar, hogy egy helyen kell tartózkodnod az apával, akkor ez áthidaló megoldás lehet.
2010. dec. 20. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
Nekünk is hűtlenkedés volt az oka, mi ugyan nem voltunk házasok, de természetesen ez nem változtat semmin. Nagyon fáj még a mai napig is, mert nagyon szerettem őt. Néha még mindig rossz érzés fog el ha átjön a fiához, de a gyerek a legfontosabb és ő nem láthatja azt, hogy nem vagyunk jóban vagy éppen veszekszünk. Elég neki azt is feldolgozni, hogy már nem lakik velünk.
Átnézni nem tudok rajta. Mondhatjuk, hogy békében vagyunk, de belül még mindig dühöngök és fáj. Ilyen az élet (: Majd elmúlik. Soha nem fogadnám vissza, nem bízok benne én sem, nem akarom, hogy még egyszer fájdalmat okozzon.
Remélem neked is.
2010. dec. 20. 16:46
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 A kérdező kommentje:
Hát nekem nincs nehéz dolgom.Kisfiam 15.Az apa "elugrott valahova"14 éve.
2010. dec. 23. 07:16
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: