Hogy léptetek túl életetek legnagyobb szerelmi csalódásán?

Sajnos lehet itt akármit tanácsolni, úgyis az idő ami majd megoldja a dolgot, közhelyesen hangzik de tény.

Mindenesetre szakításkor én elkezdtem szoliba járni, diétázni és többet tanulni (addig sem gondoltam volt páromra) a fősulis vizsgáimra (vizsgaidőszakban hagyott el, Karácsony előtt) és soha nem néztem ki olyan jól és soha nem volt olyan jó átlagom mint akkor :)

Próbáld mind a tested szépíteni hogy az önbizalmad erős legyen és érezd jól magad a bőrödben, mind a tanulást vagy melót jobban erőltetni, hogy lefoglaljon és érezd hogy milyen okos és értékes ember vagy, nekem ez segített anno, 20 éves voltam.

26 éves anyuka

szia

Pontosan ebben a helyzetben vagyok, mint te. Annyi különbséggel, hogy 21 vagyok és ez még csak 4 és fél éves kapcsolat. Énis ugyanúgy tudom, hogy el kéne hagynom, mert már nem oyan mint régen. De sajnos nem megy.

De azt tanácsolom neked hogy próbálj meg túllépni rajta valahogy, bulizz, tanulj, dolgozz, amit szeretsz csinálni, ismerkedj. Persze mondani könnyű, nekem se menne bevallom:(

Ezen bizony, csak az idö segíthet.

Én magam is romokban hevertem 20 évesen egy új országban, messze a barátoktól, mindezt azért, mert 20 évesen nem volt annyim, mint egy 40 évesnek.

Én nagyon hülyén tettem túl magam rajta, azthiszem sikerült, bár azóta normális kapcsolatom nem volt, nem is akarok. Tehát volt 3 hónap az életemben, amikor ritkaság számba ment, hogy józan voltam. Minden buliban ott voltam és minden buli után a tetvérem vitt haza, húzott fel az emeletre. Kemény idöszak volt, csontosra fogytam.

Egy nap kikeltem magamból, elküldtem magamata kurv@ anyámba és megfogadtam, hogy nem leszek ilyen gyenge nyápic sz@rházi alak. Elkezdtem egy alapítványnál önkéntesként dolgozni, közben megszületett az unokaöcsém, úgyhogy nem jutott idöm a felesleges gondolataimra.

semmi értelme egy olyan kapcsolatban élni ami már rég nem jó.

persze nehéz, de tovább kell lépni,ki kell verni a fejedből..nem ér annyit az egész...

szakítani kell bátran, aztán nem sírni meg magadba fordulni, hanem erősnek kell lenni, elmenni szórakozni, élni az életed úgy mint eddig, ismerkedni..nem kell egyből egy kapcsolatba beleugrani és vigasztalódni..csak társaságba kell lenni, barátokkal.

engem a húgom temetésén hagyott el anno 5 évig voltunk együtt. gondolhatod mit éreztem... hozzáteszem egy másik nő miatt.. persze magam alatt voltam (de itt inkább a temetés-gyász miatt) de nem érdekelt. saját káromon tanultam..viszont ennek a szakításnak köszönhetően teljesen más lettem..belehúztam és elértem a kitűzött céljaim egy részét..boldog kapcsolatban élek..és boldog vagyok..

sokan azt hiszik ha már sokáig együtt van valakivel akkor ő a nagy ő..szerintem ilyen nincs. az egész lényege : úgyis az lesz a befutó akivel jól elvagy még évek után is, működik a sex, tudtok beszélgetni, és alkalmazkodni.