Harcolhatok-e távolból a gyermekeimért?

Nem költöztem el.Mindenki azt mondja,olyan nincs,hogy egy nő ott akarja hagyni a férjét,van hova mennie,és nem viheti magával a gyerekeit,mert a férj nem engedi.Ezért mentem bíróságra,hogy legyen gyerekelhelyezés,és vihessem a gyerekeimet.Nem vagyok drogos,sem alkoholista,nem járok szórakozni,van munkahelyem,igaz,segítségre van szükségem a gyerekek iskolába járatásához,mert reggel fél 5-kor indulok dolgozni és este7-re érek haza 3 napig,aztán 3 napig itthon vagyok,3 nap ugyanígy éjszaka,aztán 3 nap itthon megint.Nem a legjobb,de nem mindenkinek jut heti 5 napban 8-4-ig állás,ha nincs szakmája.A két különnemű gyereknek 2 külön szobát kell biztosítsak,albérletben ez havi 60 ezer Ft-ot jelent,a nettó fizetésem átlag 90 ezer Ft.Anyáméknál mindez meglenne,a 3 napban vinnék-hoznák őket iskolába,helyben.De a szomszéd településre már nem tudják vállalni.A férjem imád úgy kínozni,hogy számomra teljesíthetetlen feltételekhez köti,hogy elvihessem a gyerekeket,ez legutóbb az volt,hogy oldjam meg,hogy itt járjanak iskolába,és máris vihetem őket.Nem megy.A bíró azt tanácsolta,legyen közös felügyelet,annyit vihetem,amennyit akarom a gyerekeket,annyit láthatnak,amennyit akarnak,erre a férjem azonnal közölte, ahogy a bíróságról kijöttünk,hogy ezt felejtsem el, mert ez szétzilálná a gyerekeket,majd ő beszabályozza,mikor láthatom a gyerekeimet-máris láthatásról beszélt,mégcsak nemis arról,hogy elvihetem őket,pláne nem 3 napra,mit képzelek,én akarom őt elhagyni...őt,de nem a gyerekeimet, de ő úgy gondolja,hogy a gyerekekkel csak vele együtt élhetek,nincs másképp.Bocsánat a bő léért.Még annyit:Én valóban engedném,hogy annyit találkozzon velük,amennyit csak lehet.

Nem költöztem el,itt kínozzuk egymást egy fedél alatt.Ismerőseim vs bíró vs férjem akarnak rávenni,hogy lépjek valamit,hogy valamerre dőljön a dolog,kiderüljön,mennyire akarnak engem a gyerekeim,vagy nem tudom,mit akarnak,én azt tudom,hogy enni már nagyon régóta nem sikerül itthon,a melóhelyen amit megeszek,azt le is dolgozom,cserébe,hogy "eltűr" a férjem,teljesítenem kell házastársi kötelességem,mostmár mondjuk kevésbé zaklat,mert elmondása szerint nem tudta,hogy ennyire megvisel ez engem (a legutolsó orális élménynél háromszor öklendeztem,ez akkor nem zavarta őt és továbbra is követelte volna...)szóval a bíró nem hagyta,hogy elmondjam,mibe is vagyok belesoványodva.Hogy legyek kövér,mikor a férjem minden nap órákig szuggerálja belém,hogy csak vele együtt élhetek a gyerekeimmel,nincs bíróság,ami nekem ítélné őket,beteg vagyok,menjek orvoshoz,az csak beteg lehet,aki őt el akarja hagyni,nincs segítségem,meg fogok dögleni anyáméknál egyedül,gyerekek nélkül,csak az ő jóindulatán múlik,hogy én még itt lehetek,már rég ki kellett volna tegyen innen,majd lehetek hétvégi anyuka...Hát egyelőre itt tartunk.