3 éve vagyunk házasok, van egy pici babánk is. A házasság viszont nem működik. Nagyon mások vagyunk, szinte beszélgetni sem tudunk. Úgy érzem, társas magányban élek. A pici viszont imádja a páromat, és ez viszont is igaz. Mit tegyek?

Ne a valason gondolkodjal szerintem, hanem azon, hogy hogyan lehetne ujbol rendbetenni a hazassagotokat, hogyan lehetne ujbol szeretni a parodat? Miert abrandultal ki belole?

A rozsaszin felho minden kapcsolatban elszall, vagyis majdnem mindegyikben, szinte mindegyikben, mondhatjuk igy. Mert ugyan ritka, de vannak akik orokke szerelemmel elnek.

De ha nalatok mar nincs szerelem, csupan szeretet, akkor igenis mentsetek meg egyutt a kapcsolatot, miert gondolod, hogy egyedul egy gyereket nevelni konnyebb, es egyedul, tars nelkul konnyebb lenne neked, mint azzal a ferfival, akihez hozzamentel?

Ha elvalnatok, es uj parod lenne esetleg, boldogabb lennel, hogy a kisbabad majd ot hivna apanak?

Gondolkodj el, hogy mi a problema egyaltalan? Beszeljetek meg, es szervezzetek minel tobb kozos programot, es minden apro jonak oruljetek!! Minden aprosagnak, ami van, ami tortent veletek.

Nem tudom mi lehet a baj, mert ha a ferjed nem csalt meg, nem iszik, nem zullott eletmodot el, a csaladja az elso a szamara, es rendesen dolgozik, anyagi gondotok sincs, akkor ne hagyd elveszni a parodat, es ne foszd meg a kisbabadat az apai szeretettol!!!

Apold a kapcsolatot, es becsuld meg, amitek van.

Hidd el, hogy senkinek sem konnyu, es szinte mindenhol vegeter a rozsaszin elet, amit az ember szerelmesen atel. Mindenhol maradnak a szurke hetkoznapok.

Remelem hogy sikerul megmenteni a hazassagotokat, es mindketten megbecsulitek egymast, es egyutt szeretitek a kincseteket!

Amit ott fent egybekötnek, azt ember nem vàlaszthatja el!

Viszont megoldani meg kell, úgyhogy üljetek le beszèlni.Elmondjátok egymásnak, hogy mi nem tetszik.Szerintetek mibe kéne változni a másiknak, de fontos hogy úgy tegyétek, hogy közben egyenértékünek tekintitek magatok! Hidd el benned is van hiba, de ha szeretitek egymást képesek vagytok megváltozni.Gondolj bele hog mi lesz veletek, mondjuk 10 év múlva mit csinálsz ha elváltatok?? Az hogy lusta az pedig egy probléma, szerintem ő is érzi.De ha most otthagyod, olyan marad.Személyes beszélgetés ez a kulcs!

"A szeretet nem múlik el soha." Tök jó, hogy a baba mindkettőtöket szeret. Tanuljatok tőle, és ti is szeressétek egymást.

Nem ott van a gond, hogy a pici szereti a társad, hanem hogy a te szereteted kicsit megcsappant. Éleszd fel! Idézd fel a legszebb emlékeidet, ez talán sikerül átlendülni egy-egy holtponton.

Azt javaslom továbbá, hogy ne a problémákat kezdjétek el kibeszélni, hanem csak simán kérd meg, hogy beszélgessetek egy jót, mert már régen került rá sor. Beszéljetek bármiről, amiről jólesik!

Kíváncsi vagyok, sikerül-e a dolog, ne add fel! És írj majd!