Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Akik a gyerek 2-3 éves korában...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Akik a gyerek 2-3 éves korában váltak el: mennyiben volt köze a válásnak a gyerekhez? Bővebben lent.

Figyelt kérdés
Nálunk pl. a férjem elég nehezen érik meg az apaságra, nagyon nehezen viselte, és viseli a mai napig, hogy nem ő és az ő igényei vannak a központban. Iszonyatosan rend-és tisztaságmániás, és gyerekek mellett is megvannak az ilyen irányú igényei, úgy, hogy ő közben semmit nem csinál itthon, sőt, ha lehet, egyre kevesebbet. Miközben én csinálok mindent plusz a gyerekek, de szinte csak a kritikát kapom tőle. Régebben ő takarított (csak a konfliktus volt belőle), mert "én nem tudok normálisan takarítani" szerinte, de most már van takarítónőnk, hogy ezt se kelljen csinálnia. (Akivel egyébként ő beszélte meg, hogy milyen gyakran jöjjön, mit hogyan csináljon, de nagyrészt velem fizetteti ki, a gyedből (!!). Ez egyébként úgy pontos, hogy havi 40 ezret kapok tőle, de abból 30-at elvisz a takarítónő, és mindent nekem kell fizetni, kaja- és gyerek költségeket, férjem fizeti a hitelt-rezsit.Szóval anyagilag is elég nehéz helyzetben érzem magam, szerintem egyedül is jutnék ennyire.) A kertben sem csinál semmit, pedig igencsak lenne mit, de a két gyerek mellett én már ezt nem tudom csinálni. Amikor már nem tudtam nézni pl. az embermagasságú gazt, két kézzel kitépkedtem, meg se köszönte. A gyerekekkel nagyon keveset foglalkozik, de az idegesíti, hogy most már szinte mindent csak velem hajlandóak megcsinálni pl. enni, öltözni, kezet mosni. Minden kis bajukkal hozzám jönnek, mert én még úgy is jobban figyelek rájuk, hogy közben pl. mosogatok, mint ő, aki állandóan a számítógép előtt ül. Én próbáltam lelkileg is felnőni az anyasághoz, a gyerekektől sokat tanulok, pl. önzetlenséget, türelmet, és nagyon sok szeretetet kapok tőlük vissza. De ő, úgy látom, erre nem hajlandó és nem képes. A gyerekekhez 1 éves korukig hozzá sem nyúlt, egyszer nem fürdette, vagy pelenkázta őket, később kicsit javult, de még most is én csinálom a döntő hányadát a dolgoknak. Gúnyosan emlegeti a "svéd modellt", ahol az apukák is igencsak kiveszik a részüket a babagondozásból, ő erre nem hajlandó, akkor se volt hajlandó, mikor a szülés után hetekig kóvályogtam a fáradtságtól. Mostanában elég rossz passzban van, sokszor a gyerekeken tölti ki, amit már nem vagyok hajlandó tovább tűrni. A pofon az egyetlen érv nála, sajnos...szerinte én meg csak elkényeztetem a gyereket, mert nem pofozom meg, mikor hisztizik. Én már úgy érzem, retteg tőle a kisfiam!!! Szerinte meg az nem baj, sőt! Szerintem meg baj!!! Mostanában sokszor felsír éjszaka, mindig engem hív, ha az apja megy oda, csak jobban rázendít. Már próbáltam a férjemmel beszélni többször, de úgy látszik, nem ér semmit. Elegem van, féltem a gyerekek nyugalmát, és a magam idegeit!!! Én is hagyománytisztelő vagyok inkább, de ez már inkább valami teljesen más. Sajnos annyira le vagyok épülve verbálisan az otthonlétben, hogy nem tudom magam tökéletesen kifejezni...:) Valakinek hasonló tapasztalata? Váljak el? Lenne hova mennem, mert lenne egy üres lakás...de már nem bírom ezt tovább!!
2010. okt. 24. 14:30
1 2 3
 11/22 A kérdező kommentje:

Kedves utolsó Hozzászóló! Sokat gondolkodtam, hogy reagáljak-e a válaszodra. Lehet, hogy igazad van, de az is lehet, hogy valamit félreértettél, vagy én rosszul fogalmaztam meg. Én egyáltalán nem "ugrálok", hónapok óta gyötrődöm, szinte minden nap sírok, mert nem tudom, mit tegyek. Nem akarok senkit túl sok konkrétummal untatni, de akkor leírom pontosabban. A férjem nem mindent fizet, a hitelt fizeti, amit még egyedülállóként vett fel a házra, aminek 100%-ban ő a tulajdonosa és nem is szeretné, ha nekem tulajdonrészem lenne benne. (Még szerencse, hogy megvan a régi pici lakásom, így nem kéne az utcára mennem a két gyerekkel, ha esetleg külön mennénk.)

Ezen kívül a rezsit fizeti még, ami tény, nem kevés, de nem kell aggódni. Inkább nem írom le, mennyi a fizetése, de annyi elég, hogy még ezeken felül is kb. 150 ezer Ft-ja marad havonta, amivel azt csinál, amit akar, míg nekem semmi nem marad az én jövedelmemből, sőt.. de eddig volt egy kis tartalékom, azért nem volt feltűnő, de ez mostanra elfogyott. Elmegy az összes pénzem a kajára és a gyerekekre, mert az említett hitelen és rezsin kívül minden mást én fizetek, a kaját 4 emberre, gyógyszereket, ruhákat, vegyiárut, csak a pelenka 20 ezer, inkább nem részletezem.

A takarítónőt szerintem nem annyira nekem fizeti, inkább magának, mert én is takarítottam hónapokig, számomra ez a természetes!!! És csinálnám most is, csak az ő igényszintjének a munkám nem felelt meg!!! De ezt ne úgy képzeljétek el, hogy én a koszban érzem jól magam, tiszta, ápolt, rendszerető ember vagyok, precíznek ismernek, de tény, hogy két pici mellett nem mindig tudja az ember úgy elvégezni a takarítást, ahogy szeretné! Ezért vette át a férjem pár hónapra a terhességem utolsó heteitől kezdve, de állandóan azt hallgattam, hogy bezzeg ő, megspékelve anyós sirámaival, akinek a fia a szent tehén, és csak sajnálni lehet! Egy háztartásban viszont nemcsak takarítani kell, és én mindent meg is csinálok, bár a főzésen kívül (mert szerencsére jól főzök, ő pedig jó étvágyú) az elején egyfolytában csak kritikát kaptam tőle pl. nem jól tekertem fel a zoknijait, nem jó nagyságúra hajtogattam össze a pólóját, mert centire pontosan kellett, hogy pont beférjen a fiókba, szerinte én nem tudtam mosogatni, mert nem a neki tetsző sorrendben mostam el az edényeket, nem jól vasaltam, kioktatott arról, milyen időben mennyi ideig és hogyan szellőztessek, a mosogatót cseppmentesre, a tűzhelyet patyolattisztára kellett törölnöm minden főzés után, szerinte a konyhát minden nap fel kell mosni, ami igaz is, de amikor nekem nem, neki viszont bőven lenne rá ideje, akkor ő már nem csinálja meg! Rengeteg ilyen apróságot írhatnék.

Szóval most már inkább ingyencselédnek érzem magam, és nem tudom, valóban ez-e a nők sorsa, és a gyerekekért ezt nekem el kell tűrnöm..? És pont azért tettem fel a kérdést, mert most már úgy látom, hogy a gyerekek se érzik jól magukat, akkor meg már tényleg semmi értelme...

2010. okt. 25. 14:58
 12/22 anonim ***** válasza:
84%
Utálatosak ezek a válaszok "nem kellet volna gyereket szülnöd neki"Ha a volna ott nem lett volna....szerintem hagy ott az én fiaim is 3-4 évesek voltak amikor ott hagytam az apjukat,de sokkal jobb életünk van ,mit a (hasonló a tiedével)lusta apjukkal.
2010. nov. 29. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/22 anonim ***** válasza:
91%

költözz el..

mégis mi változna ha még tovább nyűvi az ideigeidet????

max tönkremész de jobban, mintha elköltöznél és egyedül nevelnéd a gyerekeidet!

26 N

2010. nov. 29. 16:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/22 anonim ***** válasza:
85%

Az elején egyfolytában csak kritikát kaptam tőle pl. nem jól tekertem fel a zoknijait, nem jó nagyságúra hajtogattam össze a pólóját, mert centire pontosan kellett, hogy pont beférjen a fiókba, szerinte én nem tudtam mosogatni, mert nem a neki tetsző sorrendben mostam el az edényeket, nem jól vasaltam, kioktatott arról, milyen időben mennyi ideig és hogyan szellőztessek, a mosogatót cseppmentesre, a tűzhelyet patyolattisztára kellett törölnöm minden főzés után, szerinte a konyhát minden nap fel kell mosni, ami igaz is, de amikor nekem nem, neki viszont bőven lenne rá ideje, akkor ő már nem csinálja meg! Rengeteg ilyen apróságot írhatnék.


Ez az ember kényszerbeteg,ilyennek nem szabad szülni,a gyereket is veri már,szerinted téged mikor fog elkezdeni verni,mert épp nem milméteres pontosságal raktad el a zokniját.ÁÁÁÁÁÁ hozzá se mentem volna ilyenhez...

2010. nov. 29. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/22 anonim ***** válasza:
100%

Jujj szegény! Ezt keservesen rossz volt olvasni :(((

Nem ezt érdemelnéd és egyszerűen nem is értem, hogy hogyan élhettek így együtt!

Mindenben teljesen alá vagy rendelve neki? De hát a hites felesége vagy és nem a cselédje! Állj a sarkadra ebből te csak akkor jössz ki rosszul, ha minden így marad, ahogy most. Az első azért ne a kalap-kabát búcsú legyen. Inkább próbálj meg követelni tőle te is.

De ha semmit sem hajlandó változni, akkor nincs mese menni kell. Anyagilag még jobban is fogsz járni, mert ha magas a fizuja akkor a gyerektartás címén majd igényt tarthatsz a 40%-ra, ami gondolom több, mint amit jelenleg rátok költ.


Amúgy elárulod, hogy ő hány éves és milyen szakmában tevékenykedik?

2010. nov. 29. 17:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/22 anonim ***** válasza:
90%
20. 43 - el se olvastad rendesen, amit írt a kérdező...
2010. nov. 29. 18:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/22 anonim ***** válasza:
100%

Jogász barátnak felolvastam, tolmácsolom, amit mondott (amúgy magánemberként el is vált):

A házasság alatt fizetett hitel arányában jogosult vagy az ingatlan tulajdonjogának egy részére. Ugyanis hiába a férjed nevén van, a hitel (minden házasság alatt szerzett vagy ráfordított összeg közösnek számít!) itt ráfordítás. A bíróság előtt nincs olyan, hogy "én pénzem, te pénzed", minden KÖZÖS. Ha nem lenne hitellel terhelt a ház (lakás?), akkor csak az övé lenne.

Illetve a gyerekek kora miatt te főállású anyának számítanál - tehát igényt tarthatnál további anyagi juttatásra, a gyerektartáson túl.


Hitelre visszatérve: fiktív számokkal: Tegyük fel, 20 M-t ér a ház. Az esküvő óta mondjuk 5 M Ft hitel törlesztése történt meg. Ez a ház értékének a negyede - a bíróság előtt ez már közös tulajdonnak számít - azaz ebben az esetben a ház értékének egynyolcada téged illet. Számolj utána, hogy kb mennyi hitel lett befizetve a házasság alatt.

A házasság alatt befolyt jövedelem - teljesen függetlenül, hogy ki kereste, közös. Egyedül az örökség számít különvagyonnak, még házasság alatt is. Azonban ha az örökség közös ingatlanra van ingóságra lett fordítva, akkor már szintén támadható (hacsak nincs nagyon precízen, visszakövethetően lekönyvelve, hogy milyen pénzből mi lett vásárolva, de ezt nagyon nehéz bizonyítani).


Magánemberként pedig a következőt üzeni: "Ezen nem lehet mit javítgatni, a férfi jellemhibás, nem rossz szokásai vannak. Válás, jó ügyvéddel!"


Remélem tudtam segíteni valamennyit.

2010. nov. 29. 20:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/22 anonim ***** válasza:
100%

Mért nem költözöl el szerencsére van hova és legalább nyugalom lenne.

Amúgy osz neki feladatot, ha nem csinálja orditsd le a fejét.

2010. nov. 30. 00:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/22 anonim ***** válasza:
100%

Évekkel ezelőtt, sajnos én is nagyon kegyetlen voltam a feleségemmel, aki fél évig tűrt, aztán egy alkalommal, amíg én dolgoztam, vagyis nem voltam otthon, minden bejelentés nélkül összecsomagolt, fogta az akkor 2 éves kisfiúnkat és elköltözött. Utólag nagyon hálás vagyok érte, mert nagyon bátran és nagyon jól csinálta a dolgokat.

Én is kő bunkó voltam, de a te férjedet a leírásaid alapján nehéz überelni. Őszintén sajnállak és frankón fölbosszantott, amit olvastam, annak ellenére, hogy nem csak olvasmány élményeim vannak a történtekről. Valószínűleg, ha Szicíliában élnétek és lenne két bátyád, már régen összekócolták volna a párod fogait - nyilván nem ez a megoldás, de ez úgy kikívánkozott:-)

Én a tapasztalataim alapján azt javasolnám, hogy költözz el - minél előbb. De szerintem egyelőre még ne válj el. Várj egy picit és figyeld meg, hogy hogyan viszonyul hozzád és a gyermekeitekhez az általad létrehozott új helyzetben. Ha idővel a személyed felé kellő tisztelettel a gyermekek felé pedig úgy közeledik, mint egy normális apuka, akkor azért van remény. Ha azonban egy év múlva még mindig ugyan abban a gestapó stílusban nyomja, vagy esetleg közben becsajozik, akkor viszont diszkrét eleganciával küldj neki egy sms-t, hogy izzítsa be a pénztárcáját és az ügyvédjét, mert szüksége lesz rá.

Sok sikert kívánok, és ismerve mind azt ami történik veled, minden elismerésem és tiszteletem a Tiéd!

Tudom, hogy nem sokat számít, de én személy szerint, nagyon nagyra értékelem a kitartásodat és azt, amilyen méltósággal és amilyen hangnemben lereagáltál némely véleményezőt - Gratulálok!

2010. nov. 30. 00:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/22 anonim ***** válasza:
31%
Én személy szerint nem sajnállak. Mindenki maga irányítja az életét, te így irányítottad, most viseld el, és hozd rendbe. Sok szerencsét.
2010. nov. 30. 07:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!