El akarok költözni a férjemtől a kisfiammal, nálatok hogy történt mindez, nagyon nehéz volt? Nincs segítségem sajnos, nálatok hogy reagált a ferjetek /feleségetek ? Ha válás lesz belőle azt se bánom

Annyira rendetlen hogy már nem bírom. Nagy az udvar es annyira szegyelem már, a vasakat stb nem tudom összeszedni, mindent szét dobál, plusz a házban is csak egyedül csinálok mindent.

A vitatkozások(veszekedések)is azért vannak mert vagy folyton vmit dolgozik (az udvaron)

vagy éppen fulladunk meg a rendetlenségtől és már nincs erőm takarítani.

Ha kitakarotok vhol akkor oda gyujti a majd vmikor kelleni fog dolgokat, es a munkasruhakat mindenhova ledobja.

Természetesen nem dobhatok ki semmit, a lényeg kisgyerekkel nem bírom ezt is csinálni+ dolgozni.

Nem bírom a rendetlenséget, és ezért költözök.

Szerintetek?

A házban amiben lakunk az külön történet, mertmegvasaroltuk a szüleitől, amit természetesen örökségként írtak a férjem nevére.

Úgyhogy én úgysem kapnék semmit, hiába a pénz stb beleinvesztálva.

"Csóré seggel" költözni kisgyerekkel nagyon nehéz lesz?

Majd felépítem vhogy az életem, biztos nem lehetetlen, segítsegem a közelben nincs sajnos.

Szerintetek hülye döntés?

Nincs túl nagy bejovetelem, egyelőre éppen elég lesz, viszont majd külföldre mennék , mert korábban voltam már kint, ott lenne segítségem, viszont nem tudom ha ez összejönne-e mert apa sztem nem egyezne bele.