A feleségem el akar hagyni a barátnőjéért. Mit tegyek?

Van a feleségemnek egy nagyon jó barátnője, egyetem óta. Ő volt a tanúja az esküvőnkön, ő a lányunk keresztanyja.

Mindig ott volt mikor kellett, és imádta kényeztetni a gyerekeinket. Sajátja nincs, csak fiatalabb testvérei.

Jó volt, hogy mindig lehetett rá számítani, bár nekem kicsit sok. Pl.: ha valamit meg kellett javítani, és nem volt rá időm/energiám, ő másnap megcsinálta. De azért kényelmes volt, hogy az asszony nem nyaggatott, csak az alkalmankénti tipikus hiszti ment, de végül megoldottuk.

A szexuális életünk viszont iszonyú unalmas lett a fiunk születése után. Egyszer-kétszer felhoztam a nyitott kapcsolatot, de majdnem kivágott a házból. Tavaly végül meggyőztem egy édeshármasról szülinapomra (december eleje)

Nem volt rossz, bár a barátnője inkább rá fókuszált, nem rám, de a műsor önmagában is elég volt.

Azután viszont furán viselkedtek, sokszor vettem észre, hogy sutyorognak, és elcsendesednek, ha belépek a helyiségbe.

Aztán szilveszter után robbant minden: kezdeményeztem az asszonynál, ő meg menet közben elsírta magát, hogy ez neki nem megy: ő nem akart sosem többes szexet, de addig nyaggattam, míg igent mondott. Hogy én ilyen/olyan vagyok, nem töltöttem elég időt a családdal, meg nem lehetett rám számítani, ő válni akar. Aztán fogta a takarót és átment a gyerekszobába aludni. Másnap bevallotta, hogy úgy érzi, beleszeretett a barátnőjébe, és az érzés kölcsönös.

Próbáltam mindent: virág, elhívtam vacsorázni valahova, ajánlottam, hogy menjünk vissza párterápiára, de semmi sem működik. Hó végéig adott időt költözni (a szülei vették neki a lakást) elfelezte a megtakarításokat, sőt a nyári holmimat már bedobozolta a garázsban.

Hogyan vehetném rá, hogy meggondolja magát? Nem akarok válni!