Mennyire gyakori a megcsalás, vallás olyan házastársak között akik vallásuk miatt csak házasság után élhetnek szexuális életet?

Nem gyakoribb mint másoknál.

A szexualitás minden ember kozott alakul, egyre jobb lesz stb.

Ha vki nem képes hosszu távon egyvalakivel lenni szexualisan az nem vallási beállítottságtol fog függni hanem valszeg szexualis vagy erzelmi intelligenciátol fugg.

A szexualitás minőségi megélése 1 emberrel hosszu távon, erkokcsi normáktol, szerelemtol, szexualitáshoz valo hozzáértestol fugg.

Sokan pl örökké csak az uj varázsát hajkurásszák, mert nem tudják egy emberrel fokozni vagy minimum szinten tartani a szexuális élményeiket. Amatőrök.

"akik vallásuk miatt csak házasság után élhetnek szexuális életet?"

Elméletileg ide tartozik szinte minden keresztény ember, ugyanis a nagyobb keresztény egyházak a szexet kizárólag házasság keretein belül tartják elfogadhatónak.

Ha leszűkítjük azokra, akik többé-kevésbé próbálják magukat tartani ahhoz, hogy házasság előtt nincs szex (ez egy jóval szűkebb csoport), a körükben nagyon ritka.

Egyrészt feltehető róluk, hogy nagyon komolyan igyekeznek követni az egyház tanításait nem csak szex, hanem válás terén is, az egyház pedig legfeljebb nagyon-nagyon kivételes esetekben ismeri el a válást. Szóval sokkal inkább összeszorítják a fogukat és elviselik a félresiklott házasságukat, sorsszerűen beletörődnek, hogy kivel kell leélniük az életüket.

Másrészt a mai ismerkedési szokásokkal együtt ez olyan embereket jelent, akik évekig képesek voltak együtt lenni anélkül, hogy rendszeresen szexeltek volna. Ők így sokkal könnyebben beletörődnek abba is, ha a házasságukban a szexuális élet rossz vagy megszűnt. Egyszerűen nincs fontos helyen. És nem is feltétlen hiányolják annyira: mire odáig jutnak, hogy lehet szexelni, addigra összegyűlt bennük egy csomó kétségek, gátlás, dilemma, hogyan helyes megélni a szexualitást és hogyan nem, és ebből nem lesz varázsütésre örömteli és felszabadult szexuális élet (kellemetlen tapasztalatok és szextől való elfordulás, vagy kötelességként való megélés annál inkább).

"A szexualitás minőségi megélése 1 emberrel hosszu távon, erkokcsi normáktol, szerelemtol, szexualitáshoz valo hozzáértestol fugg.

Sokan pl örökké csak az uj varázsát hajkurásszák, mert nem tudják egy emberrel fokozni vagy minimum szinten tartani a szexuális élményeiket. Amatőrök."

#1 Ez nem pusztán kultúra kérdése, hanem beállítottságé: valakinek nagyon könnyen adja magát a monogámia, valaki viszont fejben poligám hajlamú, és nem egyszerű feladat neki monogám kapcsolatban fenntartani a kielégítő szexuális életet. Ez kicsit hasonló ahhoz, hogy homoszexuális embernek sem mondod azt, hogy amatőr, mert nem tud ellenkező neműekkel jókat szexelni.

Nagyszüleim mindkét oldalról elváltak, pedig akkoriban a vallás és a házasságig tartó szüzesség még hangsúlyos volt. Sőt, egyik öregapám biztosan tudjuk, hogy csalta a nagymamám, a másik lelépett még apukám gyermekkorában, nem tudom, ott volt-e megcsalás.

Ahogy írták, kb ugyanannyi lehet az ilyen eset, mint másoknál. Hogy a válás és a vallás hogy fér meg, nem tudom. Könnyen lehet, hogy a fanatikusok (más nem követi ilyen szinten a dogmákat) inkább nem válnak, mert a közösség véleménye fontosabb, mint a saját boldogságuk.