Elválnátok, ha rájönnétek, hogy a férjetek identitászavaros, éveken át hazudott nektek, de lenne egy kisgyereketek, aki kötődik az apjához is, és nem akarnátok őt kitenni a válás viszontagságainak?

Hiába keresed az érveket, egyik sem állja meg a helyét a gyerek szempontjából, hogy az apjával maradj. Miért gondolják azt az emberek, hogy hosszútávon jó a gyereknek, ha együtt maradnak a szülők egy szar kapcsolatban? Nyilván már nem szereted a férjed, hiszen óriásit csalódtál benne. Kell ez neked még hosszú évekig csak azért, hogy fenntartsátok a látszatot?

Ha így nem volt érthető, leírom a saját tapasztalatom ezzel kapcsolatban:

Anyámék házassága mindig is egy gyötrelem volt. Nem az általad írt okból, más problémák miatt. Már egészen kisgyerekként is feltűnt, hogy a nagy balhék után mindig békülés jött "a gyerekek érdekében". Csak azt felejtették el, hogy a gyerekek nem hülyék, mindent látnak/éreznek. Már felnőttek voltunk nővéremmel, mikor végre elváltak. Egyszer odaálltam anyám elé és megkérdeztem, miért nem vált el már jóval korábban? Az volt a válasz, hogy azért, mert amikor 3 éves voltam, akkor az egyik vitájuk alkalmával azt mondtam, hogy nem szeretném, ha elválnának. Ezzel gyakorlatilag az én vállamra tette az egész terhet, szinte úgy éreztem, hogy ezzel a válasszal azt sugallja felém, azért élt le egy életet egy szar házasságban, mert én 3 éves koromban azt mondtam, hogy nem szeretném, ha elválnának. Ezzel tökéletesen rám hárította a felelősséget és ezzel nyugtatta magát, amiért képtelen volt kilépni a házasságából. Így nem kellett lelkiismeret-furdalást éreznie amiatt, hogy egy nagy kalap szar volt a családi életünk.

Nem azt mondom, hogy azonnal fel kell rúgni egy házasságot/kapcsolatot, de amikor a szülők már nem tudnak együttműködni, mint pár, akkor teljesen felesleges a gyerekkel takarózni. Pont a gyerek az, akinek nem tesz jót, ha ilyenkor együtt maradnak a szülei.

Szerintem ne a gyerek miatt maradj vele, mert a gyereknek sokkal rosszabb egy toxikus kapcsolat, ahol a szülei boldogtalanok, mintha egyedülállóként, avagy új, boldog kapcsolatban neveled fel.

Tedd fel magadnak a kérdést: Jobb a férjeddel az életed, mintha nélküle élnél? Csak akkor maradj vele, ha a válaszod nem, válástól függetlenül ugyanúgy foglalkozhat a gyerekkel (ha akar), látogatást közös megegyezéssel meg tudjátok oldani, hétvégénként akár lehet nála is, így lesz magadra időd.

Az kiderül, hogy te nagyon elemző típus vagy, a problémáról semmi!

Mi derült ki a férjedről, és mit jelent az identitászavar nála?

A kérdésedre a válasz a két videóban.

Némethi Erika önismereti tréner hasznos tanácsai.

Mindkét videót ajánlom, hogy nézd meg, mert nem a gyerekre kell hivatkozni ha el akarsz válni, hanem saját magadért kell felelősséget vállalnod.

Az első videóban pedig elhangzik, hogy hogyan kell viselkedni a gyerekkel, hogy ne érje fájdalom ilyen téren.

https://www.youtube.com/watch?v=gEScA8uxaxw

https://www.youtube.com/watch?v=zjCt8YKMLfQ

Ha nem is éltek együtt mi a kérdés? A válás csak egy jogi procedúra, a döntést már megtettétek.

Te nem akarsz vele együtt élni, a gyerek meg majd megszokja, hogy megváltozott a helyzet. Attól, hogy rossz kapcsolati mintát lát a gyerek ugyanúgy sérül, neki sem érdeke, hogy együtt maradjatok.

Inkább arra fordíts energiát, hogy megnyugtasd a gyereket, megteremtsd a biztonságot a kis világában. Meg saját magadnak is. Legyen terved, lásd, hogy mit fogsz tenni a következő pár hétben. Javíts az életkörülményeken, ahogy tudsz.

Az írásodból süt, hogy inkább te mennél vissza a megszokott rosszba, ahol tudod, hogy mi vár, nincs meglepetés, és anyagilag könnyebb. Mindezt a gyerekre mutogatva.

Hidd el, hogy képes vagy egyedül helyt állni!

Az új szerelem meg majd jön. Többnyire akkor, mikor egyedül is jól érzed magad és kivirulsz. Egy megreccsent, exe után síró elvált nő nem vonzó. Tessék továbblépni!