Vannak itt olyan nők, akik válás után, 1 gyermekkel sikerült új párt találniuk és újra férjhez mentek? Vagy valóban lehetetlen új kapcsolatot találni, mint ahogy itt sokan írják?

Általában megalkuvásokkal.

Akiket ismerek gyerekes nőket azok ugy vannak az uj párjukkal hogy már szemet hunynak megcsalason, vagy olyanon hogy amugy nem is tetszik nekik az uj pasi csak epp ő legalabb megmarad, más azon hogy a ffi nem segit semmit be, kifele is kacsintgat, de legalabb van mellette vki. Stb.

Ja válas elott is ez van masoknal.

Rengeteg az olyan kapcsolat aminek csak megalkuvás az alapja.

Van esély. Baromi sok gyerekes nő talál újra párt.

Viszont nem biztos, hogy ugyan abból a rétegből tud válogatni. Gyakoribb, hogy gyerekes palit talál, esetleg nem annyira vonzót.

Utóbbiak nem kiritkák. Szerethetik egymást, jobban is mint előtte csak azt be kell látni, hogy 1. alkalommal lehet igazán frankón választani, másodiknál már azért nehezedik...

Persze hogy talál! Rengeteg a másod, harmadvonal béli férfi akinek makulátlan nő nem jut. Ezek, ha intimitáshoz szeretnének jutni nőtől, még ha megjátszott is és nem is igazi, akkor ezekben a körökben kell keresgéljenek. De ha még itt sem sikerül, mert vannak olyan férfiak akik még itt sem kelnek el, akkor lehet egyre lejjebb menni, a 2-3 gyerekes, vagy bajban levő nők felé. Ez alatt már csak az alkoholbeteg, drogfüggő, köztörvényes bűncselekményt elkövető, etnikumhoz tarzozó és ezek kombinációja nők vannak. Itt már tényleg akár egy doboz cigarettával sikereket lehet elérni.

Úgyhogy nyugi, lesz krapek.

"Szerethetik egymást, jobban is mint előtte csak azt be kell látni, hogy 1. alkalommal lehet igazán frankón választani, másodiknál már azért nehezedik..."

Én pont az ellenkezőjét látom. Legtöbb nőismerősöm 20-on évesként ismerte meg az exét, jött a nagy szerelem, rószaszín köd, házasság, gyerek. Aztán válás után, érett fejjel, tapasztalattal, már sokkal körültekintőbben választottak. És igen lehet, hogy a férfi is elvált, van gyereke, de ha normális, akkor már ő sem tinilányok után futkos a diszkóban, mint annak idején. Én pl. 25 éves voltam, mikor megismertem az exem, aki szakácsként dolgozott egy szállodában. 33 évesen, elvált nőként már jó hogy nem 25 éves fiút választok. A férjem szintén elvált, van gyereke, korombeli, és komolyabb munkája van.

Lehet, csak sokkal nehezebb, mint függetlenül.

Sokkal fontosabb, hogy jól kereső legyen a jelentkező. Ha elvált, és tartásdíjat fizet, akkor havi nettó 200-as fizetéssel szóba se állnak az emberrel. Tehát ilyen ápoló, tanár, pék, rendőr esélytelen bekerülni a körbe.

Az is fontos, hogy alkalmazkodni tudjon a nő+gyerek időbeosztásához. Tehát ne dolgozzon túl sokat, ne legyen kimerült a szabadnapokra.

Valamelyik nő írta, hogy jó egzisztenciával nem érdemes felvállalni egy párkapcsolat nehézségeit. Igaza lehet, ha neki addig tart az igénye, hogy a kapcsolatban őt kiszolgálják, de neki ne kelljen kiszolgálni a másik igényeit. Persze, hogy nem akar az ember lánya szarabb kapcsolatba menni egy otthagyott szarból. De kinek mi a szar?

Olyan pasit nagyon nehéz találni, aki nem elvált, ha igen, gyerektartás mellett is marad legalább 200 nettója, intelligens, jóindulatú, nem dolgozik látástól mikulásig.

De elvált férfiként is hasonlóan nehéz normális nőt találni. Még gyerekeset is. Nagyon jól fizetés kell, sok szabadidő, meg kell küzdeni a másik fészekalja szimpátiájáért, és ott van apu1 is, aki sajnos bármikor visszakerülhet a képbe.

Ha nyitott vagy a világra, biztos találsz párt.

Én nem házasodtam újra, minek? Volt jó pár kalandom, végül egy olyan ( nálam 5 évvel fiatalabb) ffi lett a párom, akivel hasonló egzisztenciánk van. Jó társam, hasonló a gondolkodásunk.

Sok sikert!

Lassan 10 éve házasodtunk össze a második férjemmel, mindkettőnknek van egy gyereke az előző házasságából.

11 hónapos babával váltam és másfél évig voltam egyedül.

Próbáltam tanulni a hibámból és sokkal tudatosabban hozzáállni a párkereséshez, párkapcsolathoz.És ő is.

Eddig sikerült nekünk, bár már nem merném azt állítani, hogy életünk végéig így lesz a múlt tapasztalatai miatt.

De most boldogok vagyunk, társak, szeretők és szülők vagyunk. Vállalatunk közösen is gyereket, és mindkettőnknek hihetetlen élmény, hogy együtt nézhezhetjük, hogy növekszik, fejlődik. Lehet ez most így kicsit nyálas leírva, de gondoltam jó, ha olvasol pozitív példát is, mert tudom, milyen lelkiállapotban van ilyenkor az ember. Meg annak idején én is sok kérdést kiírtam hasonló témában, mint Te.

Szóval igen van esély a boldogságra és társa találni, újra férjhez menni.

Sok sikert!