Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Újrakezdés válás után...Hogy lehet megoldani?
15 év házasság után válunk. Két kisebb gyerekünk van, nagyon szeretjük őket, de már nem bírunk egymás mellett élni. Az okokat nem ecsetelném, próbáltuk rendbe hozni, párterápiára is jártunk, de nem megy ez együtt, nem illünk össze.
Közös megegyezéssel a feleségemé a felügyelet, hetente 2x lesz láthatás, de bármikor jöhetnek, ha úgy van.
A közös megtakarításunkból vesznek lakást, oda mennek ők, én elköltözöm az apámhoz.
A tartásdíjban a 25%-hoz ragaszkodik a feleségem. Az a baj ezzel, hogy közalkalmazott vagyok, ebben van a legnagyobb tapasztalatom. A fizetésből a két gyerek után kb.90.000-et vonnának, nekem maradna 100-110. Marha kevés, de ez biztos állás, karantén idején is fix bevétel. Ebből szűkösen meg tudok élni, néha beesik ez-az, egy kis mellékes, de az minimális.
Keresgélek mellékállást, de itt vidéken még főállásban sem könnyű tapasztalat nélkül, 44 évesen.
Szeretnék új életet kezdeni, normális párt találni, újra kezdeni. De ilyen kondíciókkal, hát nem sok esélyt látok rá.
Elvált apukák, ti hogyan csináltátok? Minden értelmes tanács jól jöhet.
válasza: válasza:Kezdőtőke, tandíj, kétszobás panel 34 milláért? A pestiek meg is érdmlik a 34 millás paneljüket!
Btw egy gyereknek útravalóul nem kell kezdőtőke. És tandíj sem, ha van esze. Szóval bár az tény, havi nettó 200e nem sok, de ne essünk már túlzásokba!
válasza: válasza:Mi sem egy dimenzióban élünk kérdező, mert itt meg még 34 millióért se nagyon.
...de mi köze ennek a TE gyerektartási KÖTELEZETTSÉGEDhez?
Komolyan nem értelek! Apa vagy az ég àldjon meg! Ilyen semmi pénzre két gyereket is boldogan bevállaltál egy életre (őszintén és komolyan érdekel, hogy akkor és most milyen terveid voltak anyagilag a gyerekekkel kapcsolatban).
Most meg sz*rkupacoskodsz a tartásdíjon, ami tök átlagosnak és normàlisnak mondható... mert NEKED jogod van új életre, új nőre, új családra... aztán majd mész pitiánerkedni a bíróságra, ha az új csajnak is összehozol egy hamadik gyereket, hogy csökkentsék a meglévő kettőnek is ezt a keveset?
Ilyen gyalázatos hozzáállás... 45 ezer a saját gyerekednek...
Szerintem ne akarj új családot, csak a nyomort teremtenéd újra! Inkább próbálj normálisan gondoskodni anyagilag és érzelmileg is a meglévő kettőről.
Felelőtlenül gondolkodsz. Nagyon.
Szegény kicsik!
Kedves 19. hozzászóló!
Nem pályázom az év apja díjra, nem vagyok f.sza csávó sem.
De nem is szégyellem magam!
Egész életemben dolgoztam, érettségi után a főiskola mellett is rendszeresen jártam diákmunkákra, 22 éves korom óta magamat tartom el!
Nekem sem jó érzés, hogy a gyerekeknek nem tudok 200ezer gyerektartás fizetni, de nekem nem sikerült jól helyezkednem, nincs 400 ezres állásom.
Ezt a házasságot sem így terveztük, gondolhatod. Sok munkája van benne a feleségemnek, hogy a mienk nem működik. Ezért nem a gyerekeimen akarok bosszút állni, így arra törekedtünk az egyezkedésnél, hogy ami van, azt igazságosan osszuk el. Ezért lett az övék a megtakarítás, egy esély az önálló ingatlanra. Nekem öröklés esetén két testvéremmel kell osztozkodnom azon a házon, ahová költözni fogok.
Az, hogy a feleségem ragaszkodott a kizárólagos felügyelethez, nem az én hibám. Megoldhattuk volna másképp is. (Ahogy ismerem, lehet, hogy úgy is lesz a gyakorlatban, de ez csak az én véleményem.)
Nem gondolnám, hogy az lenne az igazságos megoldás a részemről, ha fizetnék havi 110-120 ezer tartásdíjat, és a rezsi részem kifizetése után 60-70 ezret kellene beosztanom úgy, hogy még a gyerekeimmel is csak hetente egyszer lehetek együtt.
Ne kezdj el matekozni, hogy ők is fejenként annyiból élnek! Egy gyerekre nem költenek havonta átlagos családban 65.000 forintot. Nekik viszont ennyi áll majd rendelkezésre.
válasza:19-es meg pár másik hozzászólás írója vagyok.
Magam is szülő.
Ne matekozzak? Meg egy gyerek nem kerül átlagosan 50-60 ezer forintba??? Te melyik bolygón élsz???
Elemző vagyok- úgyhogy de.
Ha szíved nincs, akkor az eszedre próbálok hatni.
Ha elfogadjuk (mert sokkal jobbat azért senki nem tud), hogy a nettó átlagbér nettó 300 ezer országos szinten és a medián is 222 ezer, az átlagos család pedig 70%-ban kevesebb, mint 2 mFt megtakarítással rendelkezik és átlagosan (sajnos felfelé kerekíve) családonként a 2 gyerek jellemző, akkor DE. KERÜL EGY GYEREK HAVI 50-60 ezerbe.
Apa vagy! Elméletileg diplomás, értelmiségi ember. Nemcsak az étel meg a tanszer kell a gyereknek. Normális családban nem osztogatjuk el, de egy közös program, egy jobb háztartási gép, egy élhetőbb környezet, egy közös autó stb is a gyerek érdekeit is szolgálja.
Szűklátókörű vagy és egyszerűen ilyen gondolkodással nem érdemled meg a gyerekeid szeretetét komolyan!
Gyalàzatosan kevés pénzekről beszélünk és dolgozni, megélni, magukat önállóan fenntartani képtelen kicsikről, akiket te tudatosan akartál.
A történetedből számomra a kukacoskodáson, filléreskedésen túli jellemhibán még az is kiderült, hogy sajnos (és ŐSZINTÉN SAJNOS)- sosem voltál még az átlag közelében sem anyagilag (sem). Mégis bevállaltál két gyereket.
Mire fel mégis?
A feleségedet te választottad, ő meg téged. Jellemtelen dolog az ő felelősségét felnagyítani, a tiédet meg nem történtté tenni a kettőtök házasságában, válásában és az anyagi szintetek alacsonyan maradása miatt.
Ne kibújni akarj az (anyagi) felelősség alól, hanem emeld meg a valagadat és válts munkát, vállalj pluszt, vedd magadhoz a gyerekeket, ha az exed ilyen “sz*rszemét”, hogy a gyerekeid anyjáról is képes vagy ilyen megalázó módon megnyilatkozni a neten...
200 nettóval sírsz MAGAD MIATT- a gyerekek meg az anyjuk meg oldja meg kevesebből.
Jogtalan, szívtelen és igazságtalan, amit művelsz/ de sosem fogod belátni, hanem max pereskedsz...
Ennél sokkal többel illenék támogatni a gyerekeket.
Nem, nem a feleséget. A gyerekeidet.... de úgysem érted, mert bele vagy kényelmesedve a nettó 200-as nyomorodba és vered a palávert, hogy neked mi jár.
Igazán szurkolok a feleségednek, hogy az ésszerű, jogszerű és erkölcsileg is tènyleg támadhatatlan kérését a bíróság helyben hagyja, mitöbb: még emeljen is rajta, de legalább inflációkövetést tegyen a határozatába.
Neked sem az új èleten, új családon kéne, hogy járjon az eszed... hanem azon, hogy valódi, pénzügyi tudatosságban, kultúrában is példamutató, jó apja legyél a gyerekeidnek, ha már a minimálszintre életre hívtad őket.
Nem szoktál gondolkodni mi lesz, mi lehetne belőlük? Ha van hallása az egyiknek, tehetséges zenész, hisz a szülők a válásuk ellenére is megbeszélik/összedobják a magánórák díját. Elismert sportoló, mert a szülőpár kiköhögi az edzőtáborokat, felszereléseket, versenydíjakat és utazásokat... vagy majd talán külföldi egyetemen is tanulhat, mert a szülőkben volt igény, együttműködés és akarat arra, hogy akár erejük tetejéig támogassák a közös csemetét...
Ha azt vízionálod, hogy a te tehetséges kis Hamupipőkéd évfolyamelső lesz Oxfordban vagy akár csak egy top10 magyarországi nyolcosztályosban és soha semmi pluszt nem kell beletenni anyagilag a teljesítményébe, akkor el vagy tévedve.
...és csak remélem, hogy ha mégis egy intézménybe küzdi magát pl az én fiammal, akkor lesz annyi emberség az enyémben, hogy megvédi majd a szakadt kis barátját a többi gúnyolódásától, ha gond jegyzetet venni, mert az apja megint sz*rrágóskodott.
Elváltam én is. De nem így, nem kosár gyereket életre hívva a minimálisnál alig több semmire... a volt házastársam pl nem fizet gyerektartást, mert nem kértem- ellenben az ősszel épp top10 nyolcosztályosban kezdő kölyköm anyanyelvi környezetben beszéli az angolt, mert megvette neki az 1300 eurós repülőjegyet.
...és igen. Jut élsportra, versenyzésre... nem, nem azért mert milliárdosok vagyunk, hanem mert nem lusták tanulni, fejlődni és nem úgy váltunk, mint a cigányok és a kanyarban sem tartunk egymásról ennyi rosszat, mint te a feleségedről.
...így előretekintve vajon melyikünk gyerekének jobbak a kilátásai a tanultabb, jobb életre?
Biztosan idősebb vagyok nálad, de nem derogál több diploma mellett a mai napig tanulni, ezzel a gyerekemnek utat/példát mutatni, pénzügyekben jó példával, tudatossággal elől járni, a másik szülőjével egymást tisztelni, becsülni, gyereknevelésben egy követ fújni.
Nagyon szépen kérlek, gondolkodj el. Jó szülő inkább összehúzná magát meg hajtana a jobbért a gyerekéért- te miért nem?
válasza:Hozok popcornt.
Respect utolsó!
Figyeld meg, most jÖn az, hogy de maaaaajd ő megtakarítást nyit a gyerekeknek, mert a szemét neje műkörömre meg lakáshitelre elveri!
Aha, persze, pont holnap. Csak az elmúlt pár évtizedben nem vergődött 1-ről a 2-re, csaladfenntartóként beépült más házába, megy tovább élősködni családon belül, de a rohadt exe 300ból dőzsöl a két gyerekkel az ő lóvéjából.
Meg mi nem erthetjük, ő nem lusta proli csak rosszul bántak vele a szülei...
Figyeld meg, kezdődik mindjárt...
válasza: válasza:Kedves 29-es, a 27-es vagyok.
Bár elég erősen támadsz engem, a bőröm alatt nincs pénz, de igenis szégyelném magam szülőként, ha:
- a másik szülőtársamat hibáztatnám kb 100%-ban mindenért
- sz*rakodnék azon, hogy a BÁRMENNYI jövedelmem 40%a ne a két kisgyerekemé legyen
- ha már életre hívtam két gyereket a nagy büdös semmire (ld. más házába becuccolás, se karrier, se munkakedv se semmi, de a két gyerek az kell...)- akkor igenis félre teszem a nagy kényelmemet (hisz én megtehettem, hogy visszahúzok apám házába, a gyerekeimnek perpill ugyancsak kegyelemfedele van, de én, mint az apjuk ezt valahogy elnézem... rajtam apám segít, pedig munkaképes, felnőtt férfi, többszörös apa vagyok- én meg kiírok a netre kisregényt, hogy 300-ból hawaii az èlet két gyerekkel én meg pusztulok el, ha a normál bírói gyakorlat szerinti GYT-t kell fizetnem).
Nekem igenis visszataszító az a jellem, az a bekényelmesedett, felelősséget igazán nem vállaló, magyarázkodó, de tenni nem akaró, nem szorgalmas, nem igyekvő jellem, amit itt a kérdező mutat.
Hogy honnan jöttem? Ennél jobb szülők hívtak életre valóban, akiknek az emléke is motivál engem mindennap, hogy igyekezzek a nyomukba érni. Ők felépítettek egy életet, aminek legalább egy részét kötelességem a saját gyerekemnek továbbadni.
A szüleim még a világháború alatt ill közvetlen utána, szegénységbe, nélkülözésbe születtek, mint oly sokan. De a felmenőiktől igenis a tanulás, munka becsületét és a családért, gyerekekért tenni akarást hozták. Azt a jó értelemben vett “erőn felül adok” szemléletet- ami generációkat hajt előre. Úgyhogy ja: pont olyan közegből jöttem én is és a szülőtársam is- ahol a felelősség, a hajtás, a munka, a takarékoskodás, a pénzügyi kultúra nem a béka hátsójánál kezdődik...
Nincs nagy titok. Én tökéletesen biztos vagyok abban, hogy ha kell és az élet rákényszerít, holnap kamiont pakolok vagy wc-t pucolok ha kell dalolászva is. Az én gyerekem akkor is “több” lesz nálam... pont úgy, ahogyan ezt a halálos ágyán az édesanyám kérte tőlem és megfogalmazta, hogy ezért is igyekezett ő maga is életében tenni, szeretni engem. Adjam ezt “vissza” a gyerekemnek.
(...és csak zárójelben: már az a mondás is picit sánta, hogy “ahol egynek jut, ott jut másnak is”- de nekem bizony csak egy gyermekem lett, mert egy gyermeket tudok nagy valószínűséggel akkor is nevelni, támogatni, segíteni abban, hogy feljebb jusson, jobb legyen, mint mi a szülei...ha nagy krach ütne be.... ilyen háborús szintű.
Pedig mindenki össze tudna eszetlenül hozni a semmire meg a minimálra 2-3-t is...az igazi szeretet és felelősség ott KEZDŐDIK, amikor valaki a meglévő gyerekei érdekeit is nézi és nem a saját maga ösztöne meg kényelme/lustasága az elsödleges vezérlőelv az életében.
Nem hiszem, hogy a felelőtlen kérdezőt kellene sajnálni, aki magáért is lusta tenni, nem még a gyerekeiért!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!