Miért bántom a feleségem?

Próbáld tisztába tenni magadban, hogy te és ő két külön ember. A felmerülő feladatokat, problémákat másképp, más sikerrel-eredménnyel oldjátok meg. Ő nő és vét-véthet hibákat, ezzel együtt kell elfogadnod. Te meg másféle hibákat ejtesz. Ha nem bízol meg benne, hogy jól csinál meg valamit, akkor végezd el te, vagy együtt. Egyenrangú felek vagytok (remélhetőleg), nincs rá jogod, hogy egy vélt, vagy valós hiba miatt megalázd őt, főleg, mivel állítólag szereted. Ez akkor is ő, akit szeretsz, az elkövetett hibákkal együtt. Próbáld meg visszafogni magad, változtatni kell egy kicsit a habituson. Valószínűleg apróságok miatt ordibálsz és ha nem tennéd, akkor sem történne semmi jóvátehetetlen.

Nem könnyű változni, de gondolj bele: ha ő mondjuk kórházba kerülne, vagy otthagyna, megfogadnád-e, hogy nem fogsz ordibálni, csak jöjjön vissza?

78%-os 24L

Te debil vagy. Olvass vissza miket írtál, mindenki megítélhet ezek után. Rosszabb vagy, mint a kérdező, mert ő az írásában magában keresi elsődlegesen a hibát, te pedig mindenkit hibáztatsz, még a saját (elismert) idegbetegséged miatt is más a hibás. Megkaptad a piros kezeket, hátha ezen is kibuksz :D

Kérdező: az irány jó, mármint az, hogy a kérdést feltetted, azt is jelzi, hogy változni akarsz. Itt kevés jó választ fogsz kapni, különösen, hogy ez a 78%-os "kedves" lány kivetíti rád a saját hülyeségeit, de ne is foglalkozz vele.

Amit én hiányolok, az a tolerancia és a tisztelet, amit a feleséged iránt már nem érzel. Pedig ez nagyon fontos lenne, ha vissza tud térni, ő is bízni fog benned. Nem kétlem, hogy szereted, de a szeretet fabatkát sem ér a fentiek nélkül. Látható, hogy stresszes vagy, amit talán a munkahelyed is kivált, és amit talán a magánéletedbe is átviszel. Ezt sem szabad, a családod nem tehet ezekről. Ugyanakkor a feleséged is "csak" emberből van, persze hogy hibázik, pláne, ha örökké attól kell tartania, mikor akadsz ki rá. Ha pedig kiakadsz, ő is azt teszi, haragszik, de csak érted, és nem ellened.

Amikor hirtelen haragra gerjedsz, mielőtt megszólalsz, számolj. Számolj számokkal és számolj a szeretettel is, amit iránta érzel. Pár másodperc csak, de elindít a türelem és a tolerancia kezdetleges útján, ami majd újra kialakul. Sok sikert!

24 eves lany, nyilvanvaloan vannak problemaid a soraidbol ez ki is derult hamar. Hidd el aki megjegyezte amit megjegyzett nem azert irta, hogy bantson, hanem felhivja a figyelmedet, hogy azert mert problemaid vannak es uvoltessz, te sem vagy kulonb megha nonek szulettel, akkor sem.

Kedves Kerdezo en is ugy veszem ki a szavaidbol, hogy nagy rajtad a nyomas es mar robbano allapotban vagy.

Az mar valami, hogy eszrevetted - nagyon sokakkal ellentetben -, hogy baj van. Ha ugy erzed feszult vagy, komolyan menj el dokihoz. Kezdj el edzeni, csinalj valamit ahol le tudod vezetni a feszultseget. Senki sem tokeletes - en pl. terhes vagyok, csutortok este kidurrant a bojlerunk ezzel elarasztva a cuccainkat...masnap idopontom volt a korhazban ahonnan hazajoven, beajultam es hiaba hivott a szerelo meg a haz tulaj en edesdeden aludtam...ennek az lett a kovetkezmenye, hogy csak ma, vasarnap lett kicserelve a bojler. 4 napig hideg vizben lavor stilusban nyomtuk a furdest...pedig a ferjem egesz nap izzadt az uj lakasunk felujitasan. Akkor sem uvoltozott velem... Az uj lakasban tegnap fujtak ki a kadat, gusztustalan volt inkabb hideg viz es lavor style.

Ez csak egy pelda. Nem vagyunk egyformak es mindenki kovet el hibat.

En azt mondom, ha ugy erzed egyedul nem tudod megoldani ezt a problemat es a feleseged tenyleg nagyon szereted es tudod igaztalanul bantod, kerj segitseget! Ne neki igergess, hiszen ha nem tudod kezelni a hirtelen haragodat segitseg nelkul akkor csak ures szavak.

Tudod mit? Te legalább eljutottál odáig, hogy beismered a hibád. Ez már félsiker. Apám 25 éve ezt műveli anyámmal, de totál mindenben. És sz*rik beismerni a hibáit. A bátyámmal is ezt művelte, akinek teljesen instabil személyisége lett. Én csak azért nem lettem olyan, mert soha nem hagytam magam. De titkon én is sokszor sírom el magam, ha nem látja.

kb 8 éves korom óta ÉN mondtam anyámnak, hogy hagyjuk itt, csak hát nemigen tudtunk volna hova menni. Ráadásul anyám tök határozatlan, nem merte volna megtenni ezt a lépést, plusz komolyan gondolta az esküjét - jóban-rosszban ... Úgyhogy itt maradtunk, ami - a gyerekeik- kárunkra is.

De ez így nem család. És tök jó, hogy beismered, de amíg teheted, kérj bocsánatot a feleségedtől, és ha bármikor ordítanál vele, inkább számolj 10-ig mielőtt megszólalsz. Ne bántsd! Különben rossz vége lesz! Hallgass rám, tapasztalat.

18/L