Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Most mit tegyek? Lehet hogy jobb lenne ha elválnék?
Nem tudom ha jó alkategóriában vagyok (házasság, válás, megcsalás, stb) de ide is passzol a kérdésem.
A helyzet az, hogy 41 éves férfi vagyok, a feleségemmel 18 éve vagyunk házasok. Ő 38 éves, van egy 17 fiunk és egy 14 éves lányunk. Egy jó ideje a házasságunk elérte azt a pontot, amelyet a legtöbb házasság elér: elmúlt az a nagy szerelem meg a nagy érzelmek és csak a kölcsönös tisztelet maradt. Egyszer már felvetette, hogy talán jobb lenne ha külön mennénk de a gyermekekre apropózott és kért, hogy maradjunk együtt, ami jogos. 2 éve mondta hogy szeretne még egy gyermeket, jópárszor megpróbáltuk de volt egy vetélése és utána nem esett többet teherbe. Ő azt mondja, egy újabb kisgyermek ismét összekovácsolna minket (ami persze nem kizárt, anyósomék válófélben voltak amikor megjött a feleségem nekik és immár 55 éve nagyon boldog házasok).
Az év elején megismertem egy nőt, egészen véletlenül, egy közös ismerős révén. Azután többször összefutottunk a baráti társaságon belül és egy nap felhívott hogy albérletet keres és nem-e tudok ajánlani neki egyet (a családunk ingatlankiadással foglalkozik) és kivette a mi egyik lakásunkat.
Nagyon jó viszonyom alakult ki, a gyermekeim is szeretik és jól kijönnek vele. Én pedig egy ideje érzek iránta valamit. Csütörtökön találkoztunk és amikor búcsúzunk el, megcsókoltuk egymást. Mindketten kicsit összezavarodtunk, én mondtam hogy nekem feleségem van és nem csalom meg, ő mondta hogy megéri és bocsánatot kért.
De azóta ezen vívodom. Sosem csaltam meg a feleségem és most sem fogok lefeküdni a nővel ameddig házas vagyok. És úgy érzem nem volt helyes az a csók sem, de nem tudom még nem történtté tenni.
Nagyon hálás lennék ha tanácsot tudnátok adni: kezdjek új életet? Egy boldogabb új élet reményében? Váljak el?
Előre bocsájtom, hogy nem csak egy könnyed kalandot akarnék vele ha arról lenne szó. Benne megvan az ami a feleségem ő hiányzik és az is ami megvolt benne de idővel kihalt. Én sem vagyok tökéletes és biztos vagyok benne hogy a feleségem sem boldog, csak menteni próbálja ezt az egészet.
Persze, gondolok a gyermekekre, és valóban nagyon kár szétszakítani egy családot de szerintem a feleségem legalább annyira megérdemli (mert nagyon jó és igazán szerető anya) a boldogságot egy jobb férfi oldalán, mint én egy jobb nő oldalán (vagy inkább közelebb álló, nem jobb).
Továbbra is tisztelném és támogatnám nem csak anyagilag, hanem az életben is és maradhatunk nagyon jó barátok. Cska nem tudom, merjem-e ezt az én koromban meglépni (jó, nem vagyok öreg de azért már a középkorúságot súrolom erősen.
Nekem nincs ilyen hosszú párkapcsolati tapasztalatom, de szerintem ezt csak te tudod eldönteni, és az esetetekben, mert úgy látom nagyon vívódtok egy párkapcsolati tanácsadàsra elmennék.
Ha másra nem, akkor arra jó lesz, hogy tudjátok miért váltok és ne csak belesodródjatok egy nő miatt.
Szia! Köszönöm a választ!
Azt ne értsd félre, a válás mint mondtam nem a nő miatt lenne. Csak eddig olyan volt a dolog hogy "Ok, elválok és utána egyedülálló boldogtalan fószer maradok a nagy semmiben". Tehát többet veszítettem volna vele mint nyertem volna. De most felcsillant egy új kezdet reménysége (ez a nő nagyon őszinte, türelmes, szerény, kissé visszahúzódó, de hatalmas szíve van és ha barátnak is, de a legodaadóbb, akit csak ismerek). Az pedig egy picit nyugtat hogy a gyermekek nagyon szeretik, jól kijönnek vele, persze mint barát
"Feleségem van és nem csalom meg"
Már megcsaltad, a csók is annak számít.
Ha a kölcsönös tisztelet megmaradt, akkor ne dobd el ezt a házasságot.
Honnét tudod, hogy a másikkal feleennyire is jó lenne nem 18 csak 8 év után?
Ha esetleg lehet javítani a házasságotokon, tegyétek meg. Lehet, hogy ha abba fektetsz energiát, az is hasonlóan jó lesz, mint amilyennek most ezt az új kapcsolatot érzed.
4
Köszönöm nagyon szépen. 😊
5
Hát lehet, ez esetben sajnálom...
6
Nem tudom, hogy ilyen jól sikerülne-e... De ez nem sikerült. Majdnem egy évtizede csak kerülgetjük egymást és hullámvölgyből hullámvölgybe jutunk sajnos. Ami eddig összetartott csak a gyermekek voltak. Ha ők nem lettek volna, habozás nélkül, függetlenül a körülményektől már rég elváltam volna.
Az a gond a házasságunkkal, hogy szerintem elsiettük. Nagyon fiatalok és tapasztalatlanok voltunk anno, nagy volt a fellángolás, és nem szkeptikusan néztem rá, a hibáit nem láttam meg és ő sem az enyémeket. Tisztelem mert a gyermekeim anyja és mert mellettem állt ennyi idő alatt ahogy én is mellette. De sajnos már rég nem tudok rá (és biztos vagyok benne hogy ő sem rám) úgy tekinteni mint élete pártjára.
Kedves Kérdező!
Nagyon szimpatikus vagy az írásaid alapján. Egyértelműen becsületes, èrtelmes férfi benyomàsàt kelted.
Én a helyedben leülnèk a felesègemmel és a lehető legőszìntèbben megpróbàlnèk beszélni vele, arról hogy szerinte van e közös jövőtök. Biztos, hogy először félelemből azt valaszolnà, hogy rendbe lehet hozni a dolgokat. De ha mélyebbre àstok, Biztos ő is èrzi, hogy ez már nem megy...
Én úgy gondolom, hogy ha a 3.gyerek nem jött össze, annak nyilván nyomós oka van!
Sok sikert kívánok nektek! Legyen úgy, ahogy mindenkinek a legjobb lesz...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!