Bántatok már meg szakítást vagy válást?

Nem bántam meg, mindegyik megfontolt volt és mindegyiknél előtte prübáltam menteni a menthetőt. Persze, voltak hullámvölgyek érzelmileg a szakítás után, amikor átmenetileg bántam és vissza akartam csinálni, de némi önvizsgálattal egyértelmű volt, hogy csak az agyam szórakozik velem, ez is a gyász része, nem kell hagyni. Aztán el is múlt, lecsendesedett és tisztázódott, hogy még mindig ez a helyes döntés.

" Mert ha visszafogadja a párját, azzal kicsit hülyét csinál magából az egész családja meg mindenki előtt, nem?" - Bocs, de ez az egyik legócskább kifogás amit valaha hallottam. Kit érdekel, hogy mit szól a család meg mindenki? Ez a felnőtt kategória.

Sosem bántam.Azt nem mondom, hogy utána nem éreztem kicsi szorongást, hogy inkább visszacsinálnám. De ez teljesen normális érzés, mert egy történet itt lezárult.Inkább tiniként volt nehéz tovább lépni. De nálam sosem ok nélkül történt a szakítás. És ha egyszer úgy láttam jónak, hogy akkor lépjünk tovább, akkor emlékeztettem magam mindig, miért szakítottunk és miért nem akarom ezt újra.

Egyik barátnőm folyamat enged ennek a szorongásnak és sokadszorra is képes szakítani ugyanazzal a személlyel, de ez mindig zsákutca. Amit nem lehet kapcsolatban megoldani, azt nem fogja megoldani pár hét szakítás.

Továbbá, amint le tudtam lélekben zárni a kapcsolatot, és tovább lépni, mindig sokkal jobb volt a következő szerelem, felrázott, új oldalamról ismertem meg magam... szóval egyik szakítást sem bántam meg soha, mert oka volt. És életem új szakasza mindig izgalmasabb lett mint az előtte lévő.

A visszatáncolás inkább a megszokásról szól! Nyilvánvalóan hiányzik a másik, de a szakításnak mindig oka van, ami legtöbbször nem múlik el.

Lehet 100x újrakezdeni, ha mindig ugyanoda lyukadtok ki, akkor csak az idő vesztegetése.

Férjemre kb.1evvel később jött, hogy vissza menne az előző feleségéhez mert hiányzik neki a sok beszélgetés, együtt töltött ido. (10 évig voltak házasok)

Engem 1 eve ismert mikor teherbe estem védekezés mellett, így mikor megszületett a közös gyermekünk elvett feleségül. Azóta nem mondta, de gondolom hiányzik neki, mert hosszú időt töltöttek együtt, ha nem is szereti már, ragaszkodás lehet van kettejük között. Nem találkoztak a válás óta.

(Másik házasságban nem született gyerek tervezés mellett sem, ezért is romlott meg főleg)