Azt hittem, hogy szerelmes vagyok a munkatársnőmbe, ezért elhagytam a feleségemet, de megbántam. Vissza lehet ezt még csinálni?

Kihangsúlyoznám, hogy a feleségemet nem csaltam meg fizikálisan. Amíg együtt voltunk, hűséges voltam hozzá és nem feküdtem le rajta kívül senki mással. De leírhatatlanul vonzódtam a munkatársnőmhöz, úgy éreztem, hogy szerelmes vagyok. Egy fél évig őrlődtem, hogy mit tegyek, egyszerűen nem tudtam szabadulni az érzéstől és ezért végül úgy gondoltam, hogy ez a házasság így nem fair a feleségemmel szemben sem, meg velem szemben sem. Azt gondoltam, hogy ő is olyan férjet érdemelne maga mellé, aki csakis őt szereti, és én is megérdemlem, hogy olyan nővel legyek, akit szeretek. Vagyis mindketten jobbat érdemlünk, és a legjobb, amit tehetek ebben a helyzetben, ha elválunk. A kolléganőm mindig is tetszett, már amikor ehhez a céghez kerültem, akkor is azt éreztem, hogy valami nagyon vonz benne, de akkor még távolt tudtam tartani magamtól. Viszont idővel, ahogy a munkahelyen egyre többször kerültünk össze céges megbeszéléseken, csapatépítőkön, a kolléganőmmel egyre közelebb és közelebb kerültünk egymáshoz, egyre többet beszélgettünk munkán kívül is, sőt, néhány alkalommal már közös programokat csináltunk, meló után elmentünk kettesben meginni egy kávét, vagy beültünk egy cukrászdába beszélgetni, és akkor már kezdtem azt érezni, hogy ez így hosszú távon nem lesz jó...

Nem megcsaltam meg a feleségemet, viszont azt éreztem, hogy elkezdtem veszélyesen közel kerülni a kolléganőmhöz, aki valami rendkívüli módon vonzott. Szerelmesnek éreztem magam, de tudtam, hogy ez az egész helyzet így nem fair senkivel szemben sem.

Ezért végül is leültem a feleségemmel beszélni, elmondtam neki, hogy úgy érzem, hogy részemről ez a házasság nem megy tovább, hogy külön boldogabbak lennénk, és hogy el szeretnék válni, mert beleszerettem valakibe, akivel ugyan nem történt még köztünk semmi sem, de nem tudnám tiszta szívből megígérni neki, hogy a jövőben sem fog történni... és úgy érzem fairnek, hogy még mielőtt bármi olyasmit tennék, amivel csak megbántanám őt, úgy helyes, ha itt és most inkább lezárjuk ezt a házasságot.

A feleségem érthető módon eléggé kiborult, végigbőgte azt a napot, de utána szépen meg tudtunk beszélni mindent, így végül tudomásul vette és elfogadta a döntésemet, hogy szeretném befejezni vele és hazaköltözött a szüleihez.

Ez kb 4 hete történt. Viszont szinte már az első héten megbántam, és azóta lassan 1 hete már ott tartok, hogy semmi másra nem tudok gondolni, csak a feleségemre. Hogy hiányzik és hogy mennyire hülye voltam és hogy most már lelkem mélyéből megbántam ezt az egészet. Nem érzem magam szerelmesnek sem már, egyszerűen olyan, mintha elmúlt volna a vágy. A kolléganőmmel egyáltalán nem olyan semmi, mint amilyennek korábban képzeltem... hiába jöttem vele össze, kiderültek olyan tulajdonságai, amiket azelőtt elrejtett. Azt hittem, hogy ő álmaim nője, de rá kellett jönnöm, hogy rohadtul nem... álmaim nőjét ugyanis én magam dobtam el a saját ostobaságom miatt, mert azt mondtam neki, hogy válni szeretnék...

Szerintetek még meg lehet menteni valahogy a házasságomat? Nem akarom elveszíteni a feleségemet! Hülye voltam és vak, de rájöttem, hogy a feleségem nélkül már nem tudnám elképzelni az életemet. Nem szeretnék elválni! Vissza szeretném kapni a feleségemet!

Mit tudok tenni?

A kolléganővel természetesen szakítottam, nagyjából 1 hete megmondtam neki, hogy amit tettem, nagy hiba volt, és ne haragudjon, de részemről ez így mégsem fog menni...

Szerintetek van még esélyem, hogy helyre tudjam hozni ezt a házasságot?