Nők: Volt már, hogy szingli jóbarát férfinak bemutattatok szingli barátnőt?

Így konkrétan nem.

Nyáron grilleztünk, (15-20 vendég) és elhívtam mindkettőt. Aztán úgy szőttem a beszélgetést, hogy kiderüljön, mindketten szinglik. Onnantól rájuk bíztam, hogy mit lépnek. Összejöttek.

Többször is történt ilyen.

Mindig is bennem volt az,hogy egyedülálló ismerőseimnek keressek társat. Első próbálkozásom a saját keresztanyám volt, akinek ugyan esze ágában nem volt összejönni a huszonéves házassága majd válása után senkivel, én mégis sikerrel jártam Nála, egy társat kereső pasi kollégámmal.

Aztán jött egy kolléganőm, akinek meghalt a férje, fiatalon maradt egyedül, és teljesen magába fordult. Őt összehoztam egy pasival, akit hosszú évek óta jól ismertem. Ennek tizenéve, és minden évfordulón köszönetet mondanak nekem...

Persze nem volt mind ilyen sikeres, voltak és vannak "kudarcok" most is, amikor két embert tökéletesen összeillőnek gondolok, összehozom a találkozót, és mégsem jönnek be egymásnak, vagy pl. az egyik félnek tetszik a másik, viszont viszont nincs így.

Óvatosan kell ezzel bánni, nagyon jól, de kb. ennyire rosszul is alakulhat. Én minden esetben külön adtam elő az ötletem, és külön kértem véleményt a másikról. Ha egyikük nem akart ismerkedni, akkor nem találkoztak,ennyi. A lényeg,hogy mindkettőjüknek úgy adtam elő mintha a másikkal még nem beszéltem volna.

Néha megfogadom,hogy leállok ezzel, de amikor sikerül két egyedülálló ismerősömet összehozni, megint belelendülök. Már ismernek a barátaim, ha valaki egyedül van és panaszkodikl nekem már jár az agyam....