Szülők tehetnek arról, ha a gyerekekük sikertelen lesz párkapcsolatok terén?

Rengeteget számít, hogy valaki milyen párkapcsolatot lát fiatal korában. Persze, szorgalmasan dolgoztak meg megadtak neked mindent oké, szép dolog és köszönd meg nekik. De nagyon kevés ahhoz, hogy valaki egészséges lelkű és jó személyiségű gyereket neveljen.

Igen, az, hogy a szülők kapcsolata milyen legalább egy 50-60%-át adja annak, hogy a gyereknek milyen kapcsolatai lesznek. Például ha a szülőket már csak az anyagiak vagy a gyerekek vagy a megszokás tartja össze és teljesen kihült a kapcsolat akkor a gyerek soha nem fogja megtanulni, hogy hogyan lehet egy párkapcsolatot tényleg jól fenntartani, vagy milyen gesztusok kellenek a párja felé a szerelem megőrzéséhez.

Van aki ki tud ebből törni és felismerni, hogy a szüleinek nem volt jó a kapcsolata, valaki nem és mindig hatással lesz rá. Hogyha szerencsés és lát egy-két tényleg jó párkapcsolatot akkor ezekből tud tanulni és átvenni dolgokat. Hogyha ez nincs meg akkor sajnos maradnak azok a berögzött dolgok, amiket a szüleinél látott.

Ez a kapcsolati része. De az sem mindegy, hogy hogyan nevelik a szülők nyilván. Nem mindegy, hogy megadják-e neki a kellő önbecsülést, értékeket, tudást stb-t. Az, hogy valaki milyen személyiség lesz erősen fog függni attól is, hogy mit látott példának de attól is, hogy hogyan nevelték. Le lett-e szólva sokszor, megkapta-e a kellő törődést, fizikai kontaktust, figyelmet. Egy gyereket lelkileg is nevelni kell.

Azt te tudod, hogy a szüleidnek milyen volt a kapcsolata vagy milyen lelki sérüléseket okoztak neked. Én magamról tudom, hogy a saját szüleim és nagyszüleim miatt rengeteg negatív mintát kaptam amik befolyással voltak a kapcsolataimra. Nagyon sokat kellett azon dolgoznom, hogy kinőjem ezeket. Például a túlzott figyelem és törődés igényt ami azért alakult ki mert soha nem voltam gyerekként szeretgetve. A magamba fordulást mert soha nem kérdezték meg, hogy mi van velem vagy van-e valami baj. De például kommunikálni sem tudtam mert nálunk nem volt soha megbeszélés vagy vita, üvöltés volt meg sírás ha anyám érvekkel nem tudott érvényesülni.

Ezt neked kell végiggondolni és ha úgy gondolod, hogy a szüleidnek voltak olyan mérgező dolgai amik rád is hatással lehetnek akkor neked kell kinőni ezeket és változni. Valószínűleg a 20-as éveidben azért voltál sikeresebb mert ez az az időszak amikor az ember maximálisan próbál azzal szembemenni amit a szülei képviselnek. Kicsit eltávolodtál a gyerekkorodtól meg tőlük, új embereket láttál ezért kicsit eltűntek azok a tulajdonságok és viselkedésminták is amik miatt most nem tudsz ismerkedni. Aztán ahogy idősödtél szépen visszajöttek ezek a dolgok amiket már ösztönösen csinálsz mert ez van beléd kódolva a szüleid által. Én most közelítek a 30-hoz és mostanában veszem észre, hogy megint dolgoznom kell ezek ellen a negatív berögződések ellen mert néha észreveszem magamon, hogy megjelennek. Szokták mondani, hogy 30 éves korodra válsz olyanná mint a szüleid, és szerintem ebben lehet valami. Minden erőddel dolgozni kell ellene.

"Volt autója de elbukta."

Van az a vicc amikor a milliárdos a különgépen hazafelé a komornyik kérdésére hogy hogy sikerült a randi csak ezt mondja.

Rosszul. Mindenkit a kocsim érdekel. Maga szerint vennem kéne egy autót ?

Egyébként meg nem a szülök dolga az ilyen.

A kapcsolatok az ismeretségek által kötetnek.

Osztálytársak, közös munkahely, közös programok, baráti kőr.... Nem értem hogy hogyan nem jótettek erre még rá ?