Csak én gondolom, hogy aki attól fél, hogy nem lehet xy tulajdonságú párja, az valójában egyszerűen attól fél, hogy nem tapasztalhatja meg a szerelmet?

Szokás itt lehurrogni azokat az embereket, akik a saját alacsony önbizalmuk miatt boldogtalanok, mert úgy gondolják, nem lehet adott tulajdonságokkal rendelkező (szép, vékony, stb.) párjuk. Ilyenkor ezek az emberek megkapják, hogy felszínesek, stb.

De nem gondoljátok, hogy egyszerűen arról van szó, hogy mindenki olyan emberrel akar lenni, akibe bele tud szeretni, ehhez pedig az agyunkban társul egy kép, hogy kivel tudjuk ezt elképzelni. Adott esetben van, hogy valaki ideálunktól eltérőbe szeretünk bele, és nem gondolom, hogy akkor bárkit érdekelne, hogy az az adott tulajdonság hiányzik belőle - pl. ha nekem alapból a vékony lányok tetszenek, de szerelmes leszek egy kicsit husisabb lányba, nyilván le se sz***m, hogy nem vékony a barátnőm.

Szóval nem arról van szó, hogy egyszerűen attól félnek ezek az emberek, hogy sosem élhetik át a szerelmet, amikor kölcsönösen igazán vágytok egymással valakire?