Hívő lányok! Szerintetek, ha egy fiú/férfi a molettebb lányokat kedveli és szeretne ilyen társat találni az nagyon probláma, hogy hívő létére testi vonzalmak alapján is keres társat?

Amikor Isten - végtelen bölcsességgel - megteremtette a világunkat, akkor az embert felruházta a testiség örömével mégpedig úgy, hogy annak gyakorlására bármikor képes legyen! Ha akarta volna megtehette volna, hogy úgy alkot meg minket, hogy csak időszakosan kívánja az ember a testi örömöket - leginkább a peteérés idején! Rengeteg példát találhatunk erre az állatvilágban, tehát erre is képes volt a Teremtő!

Mégis úgy alkotott minket, hogy ne csak ciklusonként élvezzük a mennyei örömöket, hanem érettségünk után folyamatosan bármikor - ez az ő üzenete!

Ezt írja felül a Biblia, és - szerintem - ezzel a Biblia szembe megy a Teremtő akaratával!

A Teremtő akarata az egész világon tetten érhető, míg a Biblia tanításai csak egy bizonyos hívő keresztény rétegre van hatással - mint filozófiai útmutatás!

Viselkedési normákat akar meghatározni, de én nem akarok a 2000 éves normák szerint élni!

Tapasztalataim szerint ezek az bibliai elvárások már nem életszerűek, és sokan azok is felrúgják, akik tanítják azt!

Ha az ember boldog életre vágyik, azt csak úgy tudja megvalósítani, ha nem érez minden aktus előtt-közben-utána bűntudatot!

Miközben a Biblia elítéli a hivalkodást, nincs egyetlen "cég" sem, amelyik olyan grandiózus, mérhetetlen hivalkodással építette volna Isten hajlékait, éltetné szolgálóit (papság) mint az egyház maga...

Úgyhogy - ebben az értelemben - palira vetek téged, és miközben te úgy igyekszel boldog lenni, hogy a Biblia tanításit maximálisan be akarod tartani, aközben megváltod a belépődet a boldogtalanság irányába!

Ne érts félre: tisztelem, és nagyra becsülöm az erős hitedet, de egyáltalán nem irigyellek érte!

Mára a világ oda jutott, hogy a boldogság megélése fontosabb mint a régi, erodált normák szem előtt tartása!

22 -én nem biztos hogy a böjttel hoznám összefüggésbe a szabad szerelem kérdését.

A kérdés nem az, hogy a sok szex bűn-e, hanem hogy a sok partner bűn-e? Lehet sok szexpartnerrel is ritkán szexelni...

Arra értettem a böjti hasonlatot, hogy valamit megtagadni valami későbbi, nagyobb jutalomért. A Biblia szerint csak házasságban szexelj és ragaszkodj az első feleségedhez, aki úgy érdekeljen, mint a saját tested. (Egyébként azt olvastam, a statisztika szerint a házasoknak több szex jut, sőt a házas férfiak még tovább is élnek.)

És hogy értsd a logikáját: A Biblia szerint is szabad akaratod van, még abban is, hogy miért érzel bűntudatot. A törvényeket senki nem tudja tökéletesen betartani, és nincs olyan, hogy valaki csak picit bűnös, az belefér, bezzeg a másik...(ezért jött Jézus). Ami ajánlásokat tesz (pl. a szexről), sem egy üzleti ajánlat, hogy ha elég jó leszel, már itt a földön cserébe tuti jól érzed magad, hanem az örökkévalóság szemszögéből jársz jól, ha elfogadod az akaratát, hiszen Isten csak jobban tudja nálad, mi használ neked. Annyi ígéret van, hogy ha először őt keresed (azaz meg akarod ismerni és nem csak kiválogatod, ami szimpi), akkor minden ajándék, még örömöd lehet akkor is, ha szenvedsz (az meg csak "mellékhatás", hogy ha már hiszel, úgyis próbálsz jobb lenni).

24 - "hiszen Isten csak jobban tudja nálad, mi használ neked."

Valóban.

Pont ezért írtam, hogy Isten - ha akarta volna - úgy teremtett volna meg bennünket, hogy a szex ne játszhasson kiemelkedően vezető szerepet az életünkben, korlátozódjon csak a szaporodásra... De nem így alkotott meg minket!

Vélelmezhető tehát, hogy azt akarta, hogy a szexualitás mint örömforrás is színesítse az életünket!

Az, hogy ezután a Biblia milyen magyarázatot fűz hozzá, az számomra teljesen érdektelen! Pláne a "felkent" Biblia-magyarázók érdektelenek, hisz' Isten tőlük is jobban tudta hogy mit is akart alkotni belőlünk!

Én Isten-ben/nek hiszek, és nem a Bibliá-ban/nak!

A Biblia szerint az ember megteremtésekor még nem volt semmilyen bűn (sem a következményei), az ember szoros kapcsolatban élt Istennel, (és még nem evett a jó és a rossz tudásának fájáról, hogy ő lehessen Isten).

Azért ma, ha mindenki a "szabad szerelem" és egyéb ösztöneire hallgatna, elég káosz lenne (ahogy efelé is halad szerintem a világ, ahogy mindenki egyre narcisztikusabb), mert az ember nem csupa empátia. Ezért készültek a törvények (amit aztán Jézus egyszerűsített kettőre), hogy olyan korlátokat adjon, ami véd. Kb. úgy ahogy egy szülő is figyelmeztet, hogy nem minden válik hasznodra, amit szeretnél, és mindennek meg van a maga ideje, helye, és gondolj a tesódra is, mert ő ugyanannyira számít nekem.

Én nem vagyok egyébként hittudós és nem akarlak agitálni vagy vitatkozni, csak azért írtam le, amennyit nekem sikerült talán már összeraknom, mert idegesít, ha úgy ítélik meg a kereszténységet, hogy nem is ismerik.

Nyilvánvaló, hogy ennek a vitának itt sincs sok értelme, de beszélgetni azért lehet róla.:)

Isten magával a Teremtéssel, és a természet törvényeivel elég világos irányt mutatott a földi létnek!

Több ezer évig működött is; az emberek szaporodtak, és az emberiség gyarapodott.

Hittek Ámonban és Atónban, hittek a császárokban, a sárkányban, Zeuszban, a Napban stb. stb.

Persze jött aztán Jézus, meg Buddha, meg Mohamed és még ki tudja hány meghatározó vezető.

Próbáltak "rendet" tenni, aztán vagy sikerült, vagy nem.

Meghatároztak erkölcsi, morális normákat, ami nem ártott az embereknek; irányíthatóbbá váltak...

Ami a Nagy Könyvekben írva vagyon, az mind ez ember által felállított normák gyűjteménye - szerintem.

Mindenki a Teremtőre hivatkozik, de más-más normákat állít fel - ettől, és a felhalmozott ellentmondásoktól olyan "emberi"...

A Bűnt nem Isten teremtette, a Bűn ember által felállított kategória!

Nézőpont kérdése hogy mit fogadunk el ebből magunkra nézve kötelezőnek!

Valóban nagyon messzire mentünk a kérdést visszaolvasva.

Ráadásul semmit sem közeledett az álláspontunk...

Arról viszont megbizonyosodtam, hogy Isten nagyon mélyen a lelkemben van, és semmi szükségem hogy ezt az érzést kívülről, bármilyen formában megmagyarázzák...