Hogy csinálják azok akiknek folyamatosan van valakijük?

Aki azzal jön, hogy a minōség elōrevalóbb a mennyiségnél, azok még nem láttak olyant, hogy valakinek kevés partnere volt, de így is rosszakat fogott ki?:D Én nem lennék meggyōzōdve arról, hogy akinek kevés partnere van, az föltétlenül minōségibb.

Gondolom a kérdés azokra vonatkozik, akik “sikeresek” társkeresés terén (ami nem azt jelenti, hogy bármilyen balfékkel összejönnek társfüggōség miatt). Van ilyen közeli ismerōsöm (mára már el van kötelezōdve), igazán irigylem is ōt. Nem a mennyiségen van a lényeg, de mindig jóarc, szimpatikus embereket fog ki, könnyen ismerkedik. Az ismerkedésnek gondolom nem az a célja, hogy “partner kollekciót” állítson fel és minél több legyen, hanem hogy ebben a keresési folyamatban megtalálja a legjobbat. Sokakkal azért lett vége, mert nem akart akárkivel kompromisszumot kötni, végül olyan társ mellett horgonyozott le, akivel igazán jól érzik magukat együtt.

Én nem mondanám, hogy föltétlenül jobb eset az, ha valaki az elsō adandó emberrel elkötelezōdik és ragaszkodik hozzá, még komolyabb személyiségbeli hibái ellenére is, és szakítás után nem tudja túl tenni magát, évekig sír az exe után.