Betegesen vonzódom a fiatalabb lányok iránt? (hosszú leírás)

20 éves fiú vagyok, lassan 21, és be kell vallanom, hogy világ életemben sokkal jobban vonzottak a 14-15-16 körüli lányok, mint a velem egykorúak, vagy idősebbek (azok szinte már taszítanak). (Kiemelném, mielőtt belémkötne valaki, hogy pedofil NEM vagyok, és hogy 14 alattiakról szó sem lehet. Azok már engem sem vonzanak egyáltalán. És a pedofíliát én is teljes mértékben elítélem).

Ezt én felvállalom a barátaim és az egész környezetem előtt, mert úgy gondolom nincs mit titkolni ezen. Ilyen vagyok és kész. Van 1-2 ember aki megérti ezt a dolgot, de a legtöbb (hozzáteszem jogosan) pedig úgymond elítél, vagy szimplán nem nézi jó szemmel.

Érzem és el is fogadom teljes mértékben, hogy társadalmilag általánosan ez nem igazán elfogadott. Sokmindennel úgy vagyok, hogy nem érdekel más véleménye, viszont ez egy olyan dolog amit már én is érzem, hogy átlép egy bizonyos határt.

Sokszor felvetik a hozzám hasonló embereknek (szintén jogosan), hogy: "na még egy szerencsétlen akinek nem jön össze a saját korosztályából senki."

Ne értsetek félre, egyáltalán nem nagyképűségből mondom, csak a tisztánlátás végett, hogy nálam ilyen probléma egyáltalán nincs (hála Istennek). Nagyon sok velem egykorúval, és sok idősebbel is van/lehetne lehetőségem. De érzelmileg az ilyen korú lányok nem igazán hatnak meg. Testileg persze vonzóak, és egyéjszakás dolgok is akadnak az életemben (kizárólag velem hasonló korúakkal!). De szerelmes soha nem voltam még 17 évesnél idősebb lányba, pedig szerencsére nagyon sok lány megfordul/megfordult már az életemben minden minőségében.

Eszembe nem jutna kihasználni senkit sem, főleg nem az általam "kedvelt" korosztályt. Nem is a kiszolgáltatottságuk tetszik a 14-15-16 évesekben. Nem is az, hogy (elvileg) könnyebb őket "megkapni".

Hanem az, hogy idősebb társaikkal ellentétben sokkal több bennük az aranyosság, a kedvesség. Sokkal szebbnek is találom őket ezek miatt. Tetszik az, hogy sokkal őszintébbek képesek lenni. Őszintébbnek, vidámabbnak és gondtalanabbnak hat az a mosoly, amit tőlük látok. Nem szeretek egyáltalán uralkodni senki felett, de tetszenek azok az aranyos pillanatok, mikor kérdeznek tőlem, és még 1-2 apróságot én magyarázok el nekik, mert nem értenek dolgokat, vagy nem tudnak dolgokat a világról. Legyen az bármi.

Tetszik az, hogy mikor velem vannak akkor még valamilyen szinten jobban felelős vagyok értük, mint egy 20 éves iránt. (kérlek ezt se értsétek félre, nem azt mondom, hogy egy 20 éves lányra egyáltalán nem vigyzánék)

Szeretem, hogy pörgősebbek és izgágábbak az idősebb társaiknál.

Erre az egészre pedig rátesz egy lapáttal az, ha a korukhoz nem illő dolgok iránt is érdeklődnek. (szintén félreérthető, nem erotikára gondolok) Ilyeneket említenék meg, mint ha pl. valaki 15 évesen szereti mondjuk az Edda Műveket, és nem kiröhögi a régi vagy a retro zenéket.

Ki fogom ezt nőni valaha? Tényleg ennyire elítélendő ez a dolog, mint amennyire a társadalom ezt súlykolja kívülről az emberre?

Nagyon beteges amit "csinálok"? Mi fog történni, ha már teljesen kinövöm ezt a korosztályt? Mert 1-2 év múlva már tényleg fel kell hagynom "velük", túl idős leszek. Van még itt valaki ilyen problémával? Vagy olyan akinek csak volt ilyen problémája?