Férfi létemre háziasszony?

Lehet félreérthető voltam, együtt éltünk.. Vagyis az nekem együttélésnek számít, hogy innen megy suliba, vagy melóba és a szüleihez csak beköszönni jár.

Viszont a nem pakol el maga után, nem mosogat el, meg az, hogy főzzön nekem, ha már itthon maradt, az hol nagy elvárás? Még a főzésről le is tettem, mondtam neki, hogy ha főzöl eszel(miután meguntam fél év után, hogy mindig én, mindig én), ha nem nem. Egyik válaszoló írta, hogy türelmes volt vele a párja, ez volt a szerencséje. Hát nálam türelmesebb, megértőbb ember nem sok van a földön. És azt senki ne mondja meg nekem, hogy a rossz példa miatt, amit a szüleinél látott nem képes önellátó dolgokra.

Magamból kiindulva, még, ha baráthoz/haverhoz megyek át , és eszek, az alap, hogy megkérdezem, hogy elmosogassak-e, nem, hogy még ott hagyjam, jóvanazúgy címszóval.

És amúgy meg nem a légből kapott dolgok ezek, ezeket mind megbeszéltük,hogy mindennap vasárnap ágynemű csere, vagy vasáranp este vagy hétfő reggel kimosni. Aztán, ha ettünk, mosogassunk el, 30 mp kb, míg nincs beleszáradva(persze amúgy folyamat pansazkodott, hogy otthon 1 hétig ott van a mosogatnivaló, és 1 hét után spaklival kell, meg magasnyomásúval kivakarni belőle a témát. És azért is voltam bizakodó, mert mindig ment a térítés, hogy "ha majd együtt lakunk, akkor nálunk nem lesz olyan, mint náluk, mosatlan edény, és nincs kaja, nincs főzve" .. erre tessék. Szavak mögött semmi tettek. Az meg, hogy nem voltam türelmetlen, ott álltam vele és segítettem neki, de ő inkább éhen halt, vagy tologatta, hogy jó majd reggel elmosogatok. Jó majd legközelebb megnézem a mosnivalót. Pedig ezek mind meg voltak beszélve, és helyeselt is, hogy milyen jó tiszta lakásba hazaérni.. Meg, ohgy náluk csak hétvégén megy a mosógép, de akkor éjjel nappal, mert annyi a mosatlan cucc, és miylen gáz, ilyen itt nem lesz. Persze ezután felajánlottam, hogy rendben, nem kell csinálj semmit, de akkor nem is kell hangoztatni mindenkinek,hogy mi együtt lakunk, ha nem veszed ki feleannyiba a részed a dolgokból. De még mindig csak magamból indulok ki, hogy fordított helyzetben, ha én költöztem volna a barátnőmhöz, nem disznósólat csinálok, ha látom, hogy itt rend van és megvan mindennek a rendje.

Én mindig azt mondom, hogy azon lehet segíteni, aki hagyja.

Ehhez egyébként hozzájárult, hogy a barátnői tömték a fejét, hogy ő nem anyuka,hogy ezeket neki kötelessége megcsinálni. Én meg mondtam is, hogy nem egyedül kell, el lehet osztani minden házimunkát, persze az összes barátnője otthon lakott, anyuci csinált mindent utána(vagy épp nem -de akkor ugye az normális), és tömték a fejét. Hát nekem ebből lett elegem, hogy valaki több hónap könyörgés, segítés és pátyolgatás után sem mutat hajlandóságot a változásra. És egyébként a barátnői miatt gondoltam,hogy hát akkor a lányok nagy része ilyen a 20 éves korosztályban.

Ami amúgy valljuk be, nem fiatal már, szerintem, hogy ép ésszel felfogja, hogy az együttlakásnak vannak kötelező dolgai, nem csak a henyélés. Persze ő elvolt ezzel, hogy otthon anyuka ráparancsolt, itt meg hotel. Hülye barátja majd főz mos takarít, amíg ő fécbúkozik. Hát nem.

Haverom csaja pont ugyanez, még egy egyszerű bevásárlást sem tud megcsinálni. Odafigyelni, hogy elfogy a tej liszt cukor akármi, felírni, hogy ez kell?! Semmi.Én nem tudom az ilyen emberek szerintem totál alkalmatlanok az együttélésre. Főleg, hogy nem egy hárpia vagyok, hanem párkapcsolat, társ, barát, szerető, szerelme.. És hát kinek bizonyítson a párja, ha nem a szerelmének, hogy nézd szívem ezt is meg tudom tenni érted.

[link]

Ez a cikk egyébként totál helytálló, mert itt nem a zokni eldobásáról van szó, vagy arról, hogy nem szedi le a szárítóról a ruhát, hanem arról, hogy ez a másiknak számít(főleg, ha a másik - jelenesetben én - leste minden kívánságát, mindent megadott neki - lehet pont ez volt a ba), és neki fél percnyi mosogatás vagy egy pillantás a szennyes kosárra nem ér annyit, hogy ezzel megtisztelje a kérésem, és az együttélésünk alapjait.

Kedves #16-os. Nyilván nem állsz neki falat bontani, meg átalakítani a házat, kérdés nélkül. Viszont itt előre megbeszélt dolgok voltak, ami szerinte is, szerintem is helyesek voltak és alapjai egy normális rendes tiszta lakásnak. És mondom, fordított helyzetben, én mindenben azon lennék, hogy segítsek, ha már odaköltöztem, én költözök oda, nekem kell alkalmazkodnom.

Ha elmész egy hotelbe, ott is vannak házirendek. Nem a hotel fog alkalmazkodni hozzád, hanem te hozzá.