Hogy fogadjam el azt hogy sikertelen vagyok a lányoknál?

23 évesen veszítettem el, most 26 vagyok, azóta relatíve sok lánnyal voltam, de most sem tudok túllépni azon, hogy régen milyen béna voltam, mennyi lehetőséget csesztem el és hogy tizenéves koromból teljesen kimaradt a szex, intimitás, kölcsönös szerelem.

Múltkor fél óráig fogtam a fejem azon magamban, amikor egy ismerősömtől csak annyit hallottam, hogy ők tizenévesen a szép barátnőjével egymásnak vették el a szüzességét. És neki és a legtöbb embernek ez a normális, nekem meg ez, hogy elvegyem egy lány szüzességét, pláne elvegyük egymás szüzességét vagy ugye a két tizenéves fiatal együtt szexel, már örökre mögöttem van és elérhetetlen vágyálom.

Nem segített az sem, hogy a két (mai napig) legjobb barátomnak elég jól ment a csajoknál a dolga és első sorból néztem végig, hogy 15 éves korunk körül hogy lesz szerető barátnőjük, meséltek a szexről és később idősebb korunkban az egyéb hódításaikról is. Emlékszem mennyire viszonylag sokszor (havi párszor átlagban biztosan) sírtam azon esténként húszéves korom körültől, hogy engem egy lány sem szeret és senkinek nem kellek.

Bocs, igazából biztatni nem tudlak. Ez mindig is ott lesz veled. Tudom most durva dolgokat írtam, lehet ezek miatt lepontoztok, de amúgy normális életem van már viszonylag és jól érzem magam a bőrömben, de ezen a múltamon akkor sem tudtam még túllépni és megkérdőjelezem, hogy valaha is túl tudok-e.

4

Mondják ezt olyanok, akiknek lazán megvolt az első szex tizenévesen, sosem voltak alapvető gondjaik az ellenkező nemmel való kapcsolatteremtésben és sosem voltak mondjuk 5 évig sem szex nélkül