A 25 alatti srácok többségére pont úgy tojnak a korukbeli lányok, ahogy a 30 feletti nőkre a velük egykorú férfiak?

Aki meleg, persze. Aki nem akar kapcsolatot, persze.

Aki d..gni és párkapcsolatot akar, az nem.

Nettó marhaság. Mindig lesz olyan, hogy valaki nem a korosztályából választ párt, de alapból nem ez az elterjedt. Ha e igaz lenne, akkor rengeteg magányos 25 év alatti srác, meg 30-on túli nő lenne. Mivel az utóbbiakhoz tartozom, biztosan állíthatom, még az elvált barátnőim sem sírdogálnak otthon egyedül... és nem a kisfiúkkal randizunk.

(És nem értem, miért lett trend itt a gyakorin a harmincas nőket szapulni. Köszönjük, jól vagyunk, én speciel jobban érzem magam most, mint huszonévesen.)

Attól függ, ki mennyinek tűnik. Ha egyszer valaki képtelen elköteleződni és felelősséget vállalni és szánalmasan gyerekes a felfogása, élen azzal, hogy kompromisszumok helyett inkább lelép meg földhöz băssza magát hisztizve, akkor nem kell csodálkozni, hogy az emberek, akik biztonságot és gördülékenységet keresnek, elkezdik azt a korosztályt ostromolni, aki kisebb eséllyel szarja össze magát a kitartás és a hűség gondolatától. Én is azt hajtogattam, hogy nem, nekem a korosztályom kell, ahhoz vonzódok... Aztán annyi idióta selejt van itt, hogy érthetetlen módon totál belezúgtam egy nálam 8 évvel idősebb férfibe, aki nem dramaqueen és nem napról napra él. Olyan nyugodt és kiszámítható azóta a magánéletem, mint akkor, mikor semmilyen férfi nem tanyázott benne.

Ennyit erről. Persze, kivételek mindig vannak, de mikor a sokadik alkalommal égeti meg az ember a kezét, inkább máshová nyúl, minthogy újra próbálkozzon... Meg lehet unni egy idő után azt, ha fáj, azt, ha csak akkor vesznek elő, mikor nekik alkalmas és csak annyira felelnek érted, amennyi nekik kellemes. Mikor leredukálják a párkapcsolatod szexkapcsolatra, mikor véletlenül rájönnek, hogy élni akarnak, és mikor benyögik, hogy nekik ez túl komoly és az összeköltözés kapcsolatgyilkos, a házasság pedig csak egy papír. Szánalmas.

A férfiak meg gondolom pont a tűzre hajtanak, azért népszerűbb a fiatal korosztály. Bár van egy szabályosan beteg réteg, aki arra, hogy mindig mást dugjon, aki szebb vagy jobb valamiben, mint az előző, hogy az általában (és nagy tisztelet a kivételnek) baromira ingatag kis szar férfiasságukat azzal tuningolják, hogy nőről nőre ugrálnak, akit addig kívánnak, amíg nem akar velük beszélgetni és nem juttatja eszükbe, hogy ez sem mehet örökké. Mert beszélgetni és megismerni a másikat azzal jár, hogy megismered magad és rájössz, hogy épp olyan ember vagy, mint ő. És leválthatod, kirúghatod, kereshetsz egy ostobát, aki nem kérdez bele abba, hogy ki vagy, cserébe egy szép trófea, de attól te még ugyanaz az ember maradsz, aki ugyanott tart, mint 10 éve. Csak az ember 30 felé ezt kinövi nagyobb eséllyel és elkezdi magát összelapátolni. Addig meg az van, amit írtam is és amit messzire elkerülök már.

22N