Van hozzám hasonló ember aki ilyen helyzetben van? Mit tudnék tenni? 19/F

Sziasztok!

Remélem nem bánjátok, hogy ide írok ki a kérdésemet, tudom nem vagyok még felnőtt (bár 18 tól lehet ebbe a topicba írni szóval nem sértek szabályt) 19 vagyok egyébként és már tettem egy próbát a tini kategóriába való írással de elég komolytalan kommentek és üzenetek érkeztek 14-15 éves depressziós, öngyilkos hajlamú kislányoktól szóval igaziból ezért vagyok itt, hátha elér a kérdésem a az érettebb, felnőttesebb nőkhöz/lányokhoz :)

Nos, de akkor rá is térek a lényegre :D Ami azt illeti eléggé gátlásos vagyok az ilyen ismerkedési dolgokban. De nagyon szeretek egyébként ismerkedni és beszélgetni új emberekkel, én erre nyitott vagyok csak egyszerűen nem tudok lépni és úgymond kezdeményezni. Nem is volt még semmi értelmes kapcsolatom ami ahhoz képest, hogy 19 vagyok szerintem azért elég szomorú dolog, mert mindenki megérdemli a boldogságot szerintem. Fiatalabb meg már nem leszek, érzem ahogy az idő elszalad mellettem és én csak tétlenül nézem :(

Beszélgettem már lányokkal nem arról beszélek teljesen reménytelen és magamba forduló vagyok aki mindenért magát hibáztatja és most idejött siránkozni. (nem, erről szó sincs) Voltak ilyen találkozgatásaim is de egyszerűen soha nem alakult ki kapcsolatom, és én nem tudom megérteni, hogy miért?

Év vesztes is vagyok ezért még suliba járok, viszont itt nincsenek lányok (najó össz-vissz 10 kb) de képzelhetitek azoknak már van pasijuk :D Szóval suliban sem tudok ismerkedni.

Eléggé meg van nehezítve a helyzetem. Mert én már tényleg vágyom és szeretnék egy komoly kapcsolatot (és nem, nem azért, hogy felvágjak vele vagy mert a környezetem elvárná tőlem, hanem magam miatt, a saját magam boldogságáért szeretnék) Hogy legyen valaki akivel megoszthatom az örömeimet, sikereimet és akit szeretni tudok és ő is engem. Akivel el lehetne járni programokra. Akinek segíthetek a nehéz időkben és ő is ott lenne mellettem ilyenkor... Nem hiszem ezt nagyon magyarázni kellene, az ember társas lény szóval ezt igényli ösztönösen.

Viszont nem találom meg azt a közösséget vagy réteget a lányoknál akivel tényleg el tudnám képzelni a komoly kapcsolatot. Biztos ha nagyon akarnék kapcsolatot akkor lehetne, de nekem nem minden áron kell hanem egy normális, komoly kapcsolat kell, nem ilyen játszadozás. Most az ilyen 14 évesek akik megkerestek és apakomplexusuk van vagy nem tudom, biztos lehetne belőle valami (vagy csak poénkodnak nem tudom...) de nincs kedvem sem börtönbe menni sem babázni és játszótérre menni vagy a babysitterük lenni...

A koromhoz képest szerintem érett, normális srác vagyok. Van önálló véleményem dolgokról, nagyon sok minden érdekel, elég érdeklődő vagyok. Szeretek olvasni és írni is. Van rengeteg hobbim meg minden, szóval igaziból elvagyok így magányomban, csak mondjuk úgy maximalista is vagyok és a legjobbra törekszem mindig és tudom, lehetne jobb, teljesebb ez az érzés mondjuk egy nővel mellettem, nézhetném vele a filmet nem csak egymagam a 4 fal között :c

Tehát a kérdésem leginkább arra irányul merre lehetne olyan lánnyal találkoznom (nem vagyok az a bulizós, a saját városomat sem annyira ismerem, szóval bármilyen tanácsot szívesen fogadok) aki elég komolyak a szándékaik és felnőttesebben is viselkedik és nem a tömeg irányítja és azt teszi amit a többiek, van önálló véleménye ilyesmik... Esetleg vannak egyáltalán ilyenek? Mert őszinte leszek én nem találkoztam ilyen lánnyal...

19/F