Ez segítene rajtatok, hogy sikeresebbek legyetek a társkeresésben?

Én csak arról beszélek kedves kérdező, hogy aki tenni akar és változtatni akar, az tesz is a változásért. Egyáltalán nem azt mondom, hogy nem lenne könnyebb több pénzzel, nyilván sokkal több mindent megengedhetnénk magunknak, de nagyon sok az olyan ember, aki csak kifogásokat keres ahelyett, hogy változtatna az életén. Az ilyen embereknek ha lenne pénzük, akkor találnának más okot arra, hogy miért sikertelenek. Sok az olyan ember, akinek van pénze, mégsincs ennek látszata és az olyan is, akinek meg pont, hogy nincs sok pénze mégis mindenből igyekszik kihozni a legtöbbet.

Hidd el tudom, hogy vannak olyan emberek, akik a pénzhiány miatt nagyon sok mindent nem engedhetnek meg maguknak. Nekem is mindenért meg kellett dolgoznom, mert sose volt olyan anyagi hátterem, hogy bármit megengedhettem volna magamnak.

És látod igen, ma már a hülyéknek is lehet diplomájuk, ha igyekeznek. :)

Sajnos nem lehet úgy válaszolni rá, hogy a gazdasági részét kihagyom, ugyanis elméleti értelemben a plusz pénz rengeteget segítene, hiszen:

-végre tanulhatnék olyan munka helyett, amit utálok

- végre nem azt kéne néznem, hogy ha valaha lehetőségem lenne tanulni, mennyi fizetést érek el vele és az utált helyett utána már csak kevésbé utált munkám lenne.

- és végre biztonságban érezném magam, mert tudnám, hogy mindig, bármi is történik, ezt az összeget kapni fogom, nem függnék egy gonosz munkáltatótól sem.

DE, amennyiben mindenkinek járna egy ilyen összeg, az törvényszerűen azt okozná, hogy

- az árakat ennyivel emelnék, tehát nem lennél igazán beljebb. Bizonyos dolgokat lehet hatósági árazni, de piactorzító hatása lenne. Nézzétek meg most is, 79, 85, 107, 120 lett a bérminimum és ennyivel emelkedtek is az árak. A lakhatás a legjobban.

- továbbá az alapjövedelem nem oldaná meg a társadalmi egyenlőtlenségeket. Nézzétek meg, most is, ki van előrébb? A piacképes diplomás 500 nettós fizetéssel, -4 millió diákhitellel árván, család és normális rokonok nélkül vagy az, akinek két nagyszülőtől kinéz 5-5 milliós ingatlan, szülőktől 10 milliós ingatlan és még neki is van egy, amire már csak 2-3 millió a hitel? Eközben lehet neki havi 120-150 ezres fizetése, ha ő rezsire kifizet havi 30-at, marad neki 90-120 élni és igazából ha csak havi 20-at tesz le már pénzügyileg tudatosnak számít.

Mire megöregszik és munkaképtelenné válik, addigra megörökli az ingatlanokat, azokat kiadja, még ha csak 30 ezres nyugdíja lesz is szép összeggel egészítheti ki.

A másik "versenyzőnk" pedig eközben miután visszafizeti a diákhitelt elkezdhet 30 milliót összegyűjteni mondjuk 60 éves korára, ha ugyanezt a szintet szeretné hozni.

Ez pedig havi 80 ezret minimum jelent. Eközben-mivel neki lakása sincs - a rezsin felül még havi 120-at kifizet albérletre. Ha másokkal lakik együtt (25-30 fölött már ciki a nők szemében) akkor megússza mondjuk 50-ből.

Tehát a félmilliós fizetése egyből 300-ra csökkent. És jól hangzik, hogy valakib ennyit keres, de itt egyenlő azzal, hogy az élete a munkája és folyamatosan képezi önmagát. Nem azért nem megy szabira, mert nem engedi a főnök, hanem mert akkor nem tudja tartani a határidőt. Az pedig akkor is közeleg amikor te kívülről irodatakarítóként esetleg azt látod, hogy a sok naplopó egész nap netezik. Valójában pedig azért teszi ezt, mert esetleg nem tud haladni a munkájával mert más kollégák/részleg munkájára vár.

Nagyon elmentem a gazdasági irányba, de összefügg a kettő, ugyanis a nők mindig a RELATÍV vagyont nézik, nem pedig az abszolút vagyont. Afrikában sokkal szegényebbek, Ázsia és Dél-Amerika bizonyos részein is, mégsincs gondjuk a csajozással. Pont ezért. Mert ott már azzal lenyűgözi a férfi a nőt ha levadászik valami kisebb állatot vagy ügyesebben mászik fára, mint a nő és szed neki is gyümölcsöt. Itthon meg ha már vacsorázni viszed is simán odavetheti, hogy az exe a Costesbe vitte őt és ettől még ő ugyanúgy emberszámba nem vesz téged, de legalább evett egy jót.

Az alapjövedelem kizárólag olyan formában lenne működőképes, ha nem pénzben járna, hanem mindenki kapna lakhatást (konténerházakból már olcsón ki lehetne hozni, hogy mindenkinek legyen egy 20 négyzetméteres saját, személyes élettere. Nyilván ez azt a trükközést is kizárná, hogy akinek családi háza van vagy nagyobb, az nem költözne ilyen helyre. Ahogy ingyenkonyhán is csak a rászorulók állnak sorba. Igen innentől az elgettósodást kéne megakadályozni (utalva az ingyen konyhás dologra, ösztönözni (itt már lehetne pénzzel is) az egészséges életmódot a koldulást pedig büntetni.

Ezen felül ételt is (szintén nem a mai ingyenkonyhás, több órás sorbanállós megoldással, ami kontraproduktív, mert aki nem csinál semmit annak van ideje, aki dolgozik, az meg a fizetésből (az adón felül) még ezt is vegye meg.

Tehát valóban a LÉTBIZTONSÁGOT alapozná meg, mindenkinek egyenlően, aki ezt IGÉNYLI. Nem pedig x összeg, ami annak uzsipénz, akinek van 5 ingatlana, 30 milliója részvényekben meg keres 1 milliót ügyvezető igazgatóként, annak meg, akinek SEMMIJE nincs, most sem tudna kifizetni belőle egy albérletet, pláne ha ennyivel nőnének az árak a kereslet-kínálat örökérvényű szabálya alapján.

A 300 ezer esetében - azon túl, hogy irreális - is ugyanez lenne a helyzet. Akkor a lakhatás 400+rezsi lenne.

Önmagában még annyiban segítene, hogy szabadabb lennél, jobban ráérnél. Viszont - tömeghatás újfent - az emberek többségének rengeteg szabadideje lenne, tehát ismét ugyanott lennénk. Sőt, még hangsúlyosabb lenne, mert hamarabb kiderülne a lány számára, hogy te csóró vagy és csak az alapjövedelmed van, mert most találkoztok mondjuk heti 1-2 nap, akkor meg akár heti 7 napot is, rajtatok múlna. És akkor már legyen már mozi, színház, kirándulás, ne csak mindig a letorrentezett filmek előtt bújjunk össze valamelyikünknél. És hipp-hopp az eddigi 2-3 hónapos kapcsolatok 1-2 héten belül érnének véget.