Tényleg ennyire hátrány manapság az egyéniség?

Hàt, én ugyan màr régen kinőttem a középsuliból.És anno még úgy gondolom, nem volt különösebben hàtràny az egyéniség.A 80-as évek végén,90-es elején.Bàr különösebben nem is figyeltem erre.Mindíg is egyéniség voltam.Akàr tetszett ez màsoknak,akàr nem.És mai napig is jobban kedvelem az eredeti egyéniségeket.Az sem baj,ha kicsit bogaras, csak jellegtelen birka ne legyen.

Szerintem ez amolyan csordaszellem:ha nem olyan,mint mi,nem tartozol közénk...Ez az egyik oldal.A màsik oldal meg lehet,hogy vàgyna màsra,de nem mer kiàllni a sorból,mert fél,hogy kiközösítik.

Én mai napig làzadozó vagyok,egyéniség.Tömegszellemet elutasító.De nekem ebből még nem volt semmi problémàm.

Amúgy ezzel most nem foglak megnyugtatni,de a melóhelyeken is ez megy.Sajnos az idősebbek sem feltétlen különbek.Nem kell foglalkozni vele.

1. Az egyéniség inkább a belső, mintsem a külső. Én sem öltözöm csodabogárként, tök átlagos ruháim vannak (nem szeretem, ha mindenki engem bámul), mégsem érzem magam tömegnek.

2. Azt vettem észre, hogy a "tömegembereket" lenézik, de ha valaki egyedien mer öltözködni, az rögtön kapja az ívet. Főleg ha az az egyedi valami extrém dolog is, például a gót öltözködés csupa fekete cuccokkal, fűzőkkel, csipkékkel, vintage ékszerekkel.

Attól függ, milyen az az egyéniség...

Megértem a problémádat, de nem abban látom a gondot, hogy nem vagy olyan, mint a többiek, hanem inkább abban, hogy valószínűleg rossz helyen próbálkozol. Ha művészlélek vagy, akkor a hasonló stílusú lányok közt keresgélj. Biztos vannak ilyenek is a közeledben, lehetetlen, hogy csupa egyforma droiddal legyél körülvéve, még akkor is, ha Pusztakukutyinban élsz.

Nem mindenki egyéniség, aki kilóg a sorból. Sokan nem azért nem állnak be, mert egyéniségek, szeretnének ők, csak a sor kiveti őket.

Aki igazán egyéniség, annak a számára a sor nem is létezik, egy illúzió. Olyan ruhát veszek ami nekem tetszik, és ez néha egyezik a sor véleményével néha viszont szögesen ellentmond. Olyan telefont használok, amit megengedhetek magamnak és ha leszólják, csak mosolygok. Még vitába sem szállok, mert értelmetlen lenne a vita. Számomra a sor nem létezik. Néha benne állok, néha kívül. Vannak barátaim akik határozottan a sorban vannak és vannak kívülállók is. Mivel nő vagyok, ez a hozzáállásom nem tesz népszerűvé társkeresési szempontból. Túl önálló, túl határozott vagyok. Mondjuk jóval idősebb vagyok nálad, így megnyugtatlak, hogy a nehézségek ellenére így is lehet párt találni egy hasonló gondolkodású ember személyében.

ELŐNY az egyéniség.

Ne vedd sértésnek a lentieket, de te ezt túltolod az inkább taszító irányban.

1) visstatetsző, hogy különbnek, értékesebbnek, különlegesebbnek tartod magad másoknál.

Nem csak a férfiaknál, de a nőknél is.

2) ha nem is veszed észre, de TE vagy az aki kirekesztő, ezzel a felsőbbrendűségi szemléleteddel.

3) tagadod, de szintén TE vagy az akiben erős a megfelelési kényszer, minden áron be akarod bozonyítani, hogy te mennyire más vagy.

Az egyéniség baromira nem azt jelenti, hogy elzárkózol mindenkitől és mindenkinél jobbnak tartod magad, mert annyira más vagy meg még alkotsz is, amit masok meg sem érthetnek.

Szerencsére még fiatal vagy, kiforrhatsz, ha elhagyod ezt a marhaságot és gyúrsz az önismereteden.