Mit tegyek ha meg sose volt parkapcsolatom 26 evesen es ugy erzem tonkretettem az eletem?

"Mas mar ennyi idosen egy csomot elt"

Kit érdekel, hogy más mit csinált?! 😎

Azért az lássuk be, hogy nálad a szűzesség megléte a legkisebb baj.

Eleve rossz a szocializációs készséged, eluralkodott rajtad a depresszió ami a munka keresésbe is gátol. Most kb olyan mintha a wellnes hétvége miatt sírnál, amikor kinn élsz a kuka mellett. Lássuk be nem ez a legfontosabb!

Nem tudom mi vezetett téged idáig, avagy csal trollkodsz.

De elmondom nekem mi segített. Sajnos el kell mondanom, hogy depresszió alatt egy párkapcsolatot csak a romlásba visszel. Nem a másik húz ki belőle, hanem te rántod őt magaddal. Olyan ez mintha feketelyuk lennél és elszívnál mindent ami pozitív. Lesz barátnőd... de egyáltalán tudnál vele szexelni? Felállna? Mert én a végére már a szexet sem kívántam és ami volt az sem tett boldoggá. Realizálni kell a vágyainkat és belátni, ha ilyen súlyos a gond nem lesz erőd fenntartani egy kapcsolatot és törődni a másikkal.

Nekem borzasztó volt élni. A párom már nem tudott mit kotalálni, hogy funkcionális emberré tegyen.

Így kellett valamit találnom... ekkor kezdtem el írni a "halálnaplót". Írtam egy bakancslistát. Minden hülyeséggel ami eszembe jutott a megvalósíthatótól az insane vágyakig. És kijelöltem egy dátumot a halálom napjáig. Addig el kell intéznem mindent és megélni, amit megakartam, de féltem vagy nem erőm hozzá. Közben eltervezhettem hogyan halok meg, sok lehetőséget leírtam. Tanulmányoztam több szszögböl egy egy esetet. Nem akartam másokat traumatizálni, sem kellemetlenséget okozni pl kilépek a vonat elé. Elég rossz a mozdonyvezetőnek, kiesik a munkából és fel kell dolgozni a halálom.

Nem akartam félmunkát. pl elszúrom és bénán élhetek a hátralévő részbe.

Össze kellett szednem pénzt a temetésre, plusz a bakancslistám beteljesítéséhez.

Hihetetlenül megkönyebbültem a tudattól, hogy bevégzem. Nem kell sokat szenvedni már. Úgyis meghalok, úgy is mindegy lesz bármi történik. Már nem érdekelt kivel voltam rosszba, kire haragudtam, a régi sérelmek. Fun volt az élet... úgyis meghalok. És elkezdtek rendeződni a dolgaim. Előléptetek a munkámban, a csövestől a titkárság vezetőjéig sok haverom lett, eljutottom olyan helyekre amikre anno csak gondolni mertem egyedül.

Mire eljött az életem vége, már sokkal jobban voltam. Le kellett vennem a tehert, hogy itt egy élet amit elrontottam, és feladom, úgyhogy már szabad lehetek az utolsó fejezetben. És szabad lettem és boldogabb és még mindig élek :)