Valóban, ha valaki hosszabb ideje szingli, akkor már nem akar kapcsolatot, mert hozzászokik a szingli élethez?

Szerintem nem hozzászokik a szingli élethez, hanem elszokik a társas élettől, amire bármikor vissza képes szokni, ha újból társra talál. Az ember azért van a tápláléklánc csúcsán, mert képes volt a változásra és a fejlődésre. Bármihez képesek vagyunk alkalmazkodni, így a szingli élethez és a társas élethez is.

Változás az egész életünk.

10+ éve szingli vagyok, és nem a szingliségre vágyás miatt! Igaz, lassan kezdem azt érezni, bejön a mingli életforma...

[link]

44F.

Mo.-n a dolgokba való beletörődés népi hagyomány, szóval nagyon gyakori az, hogy elfogadják sokan a rosszat, ami gáz, mert ezáltal egyfajta lejtmenetbe kapcsolhat óhatatlanul az ember, és nincs megállás.

"Abban a pillanatban, amikor valaki elkezdi magát hibáztatni olyan dologk végett, amikről nem tehet, elindul a lejtőn, ahonnan nincs visszaút." (Dokik: Dr. Cox)

Ennek megakadályozására jó egy barát, vagy egy jó hallgatóság, vagy egy olyan valaki, akinek a tanácsait-javaslatait befogadja az ember, és nem leordítja-, vagy csak hümmög rá az érintett.

Van, aki idővel rájön, hogy szingliként is nyitva van előtte a világ. Egyedül is jól lehet érezni magunkat, rengeteg dolgot csinálhatunk (sport, tanulás, munka, hobbi, fejlődés, önismeret, stb.), amihez nem feltétlenül kell kapcsolatban élnünk. Szóval egyedül is lehet élni, de persze kellenek barátok, rokonok, és így előfordul, hogy nem érezzük az igényt egy társ iránt.

Olyan is van, hogy valaki amiatt szeretne egyedül lenni, mert nem hisz benne, hogy megfelelő társat tud találni maga mellé, vagy hogy ő megfelelő párja lenne valakinek.

Én is inkább egyedül lennék, mint egy olyan kapcsolatban, ami nem tesz boldoggá. A saját boldogságunkért vagyunk felelősek, és egyedül is lehetünk boldogok.