Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek tényleg segíteni akar, vagy titkon inkább kárörvendő?
A munkahelyemen rövid időn belül másodszor került szóba, hogy 33 éves létemre szingli vagyok, és a szüleimmel élek. Az egyik kolléganőm azt mondta, már nem vagyok fiatal, egy-két év, és elérem azt a korhatárt, amikor már nem fogom érdekelni a férfiakat. Sőt, szerinte a velem egykorúakat már most sem érdeklem, mert ők a huszonéveseket keresik. Kiakadt azon, hogy képes vagyok hónapokig randizni valakivel, és szerinte nem az igazit kellene keresnem, csak randizgatni fűvel-fával, aztán majd csak lesz valahogy.
Nem is az a bajom, amit mond, hanem inkább ahogyan. Nem bátorító, inkább földbe döngöl, mert miután beszéltem vele, úgy éreztem, már rendelhetem is a koporsómat, annyira öreg vagyok. Tudom más megnyilvánulásaiból, hogy selejtesnek gondol, és valószínűleg azt sem érti, miért nem dobtak még ki otthonról a szüleim. (Ő folyton hangoztatja, hogy az ő gyereke max. a diplomaszerzésig maradhat otthon, utána húzhat, ahova akar.)
Egy másik kolléganőm azt mondja, ez a nő segíteni akar, csak kicsit nyers a stílusa.
Az én kérdésem: szerintetek az ilyen ember akarhat VALÓBAN segíteni, vagy inkább segítésnek álcázva rúg belém? Egyáltalán: ha valaki nem kedvesen áll más problémájához, és nem megértőn, hanem kvázi cseszeget, azt vezetheti jóindulat, vagy titkon örül a nyomorodnak?
"Ő folyton hangoztatja, hogy az ő gyereke max. a diplomaszerzésig maradhat otthon, utána húzhat, ahova akar."
Ez aztán a remek szülői hozzáállás. Nem irigylem a gyerekét.
Az általános vélekedésemet fogom leírni a 0 információ miatt, de az élet igazolja ezt az összes `szinten` (gyártósori munkástól - a tanárokon át - az orvosokig).
Röviden szerintem a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" érvényesül nála.
A legtöbb ember kényszer-kapcsolatban él. Nem olyannal vannak együtt, akikkel boldogok lennének, hanem éppen aki akadt. Ez ugyanúgy igaz a férfiakra és a nőkre is. Már az is ritka, amikor úgy mennek bele a kapcsolatba, hogy passzolnak. Inkább lesznek olyannal, akivel semmi közös nincs bennük, csak legyen valakijük. {Ez az alapja a rossz kapcsolatoknak.}
Mivel nem szűrik meg a társukat, ezért az életük pár éven belül elkezd sivár lenni. Jönnek a kicsapongások és a sz_r.
Vannak a még butább emberek, akik gyerekvállalással próbálják helyrerakni az életüket. Aztán rádöbbennek az első 3 hónap után, hogy hatalmas hibát követtek el.
Vannak azok az emberek, akik a társadalmi nyomás hatására vállalnak gyereket és ők is rájönnek, hogy hibát követtek el.
Sokkal több ember vállal gyereket, mint akinek ténylegesen kellene.
Ezek az emberek természetesen nyilvánosan soha nem ismernék be, hogy tényleg ez a helyzet. Inkább ők is beállnak a szuperanyuka - szuperfeleség maszk mögé és "ha már az ő tehenük megdöglött, akkor a szomszédé is dögöljön meg".
Vannak kivételek, de bőven többségében vannak a fent leírt emberek/párok/"családok".
A kolléganőd nem nyers, hanem buta. A nyers segítséggel nincs baj, mert az az igazságot mondja el, csak kendőzetlenül. Ő viszont h_lyeséget beszél.
Az utolsó kérdésedre egy kis történetet leírok és vond le a tanulságot magad.
A kis madárfióka télen kiesik a fészekből. Fázik, reszket és nem tudja mi tévő legyen.
Elkezd csiripelni ahogy csak tud. CSIRIP - CSIRIP - CSIRIP.
Egy tehén észreveszi, odaballag fölé, félrehúzza a farkát és rápottyant egy nagy adag forró tehénlepényt.
A fióka már nem fázik, de csak nem hagyja abba a csiripelést. CSIRIP - CSIRIP- CSIRIP.
Észreveszi őt egy róka. Odamegy a tehénlepényhez, óvatosan kiemeli a fiókát. Szépen gondosan körbetisztogatja...
majd a szája fölé emeli és lenyeli.
Köszönöm az összes választ, valahol mindannyian megerősítettek, mert én magam is azt gondolom, hogy ha valaki segíteni akar valakinek, akkor azt bátorítón kell tennie.
Az amúgy biztos, hogy kibeszél a hátam mögött, ráadásul amikor idejöttem dolgozni, voltak szemét húzásai velem szemben, de ez a múlt, és egy-két élesebb beszólástól eltekintve nem szokott húzni (már rég rászállt másra...).
Amit az 5-ös ír, az akár igaz is lehetne, és néha én is gyanakszom, hogy valójában elégedetlen az életével, azért rúg bele másba, de más jelek meg arra utalnak, hogy ő nagyon is elégedetten pöffeszkedik a saját jól megtervezett kis életének a középpontjában. Csodálkozik, hogy én hogy bírom ki már három év szex nélkül, utalgat rá, hogy neki ilyen téren pörgős az élete, büszke a kitűnő tanuló fiára stb.-stb. Szóval, tipikusan az a fajta, aki eltervezte, mit akar, azt el is érte, és most magasról osztja az észt. Nem vagyok biztos benne, hogy elégedetlen a saját életével, azért szurkálódik. Lehet hogy csak alapból ilyen a természete.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!