Ennyire nem érdeklem őt vagy a helyzettel nem tud mit kezdeni?

4-5 csoporttársammal együtt próbáljuk túlélni a félévet. De most csapódott hozzánk még egy fiú. Fiúkkal elvan, lányokkal is néha bájcseveg, de velem az eleje óta távolságtartó. Vagyis eleinte nagyon jól elbeszélgettünk, éreztem, hogy egy hullámhosszon vagyunk (mint barátok). Aztán a jelenlétemben elcsendesedett, ha kérdeztem azért válaszolt. Mielőtt elmentünk együtt bulizni, megkérdeztem, mi a baja velem. Azt mondta, hogy csak a stressz. Bulin feloldódott, a lányoknak tette a szépet, sőt velem is beszélgetett. Azóta megváltozott, sokkal nyitottabb lett, le sem lehet lőni. De irányomban nem változott semmi. (Úgy érzem, mintha emberileg se lenne rám kíváncsi.) Elkezdtem hanyagolni, de úgy, hogy a társaságon belül is külön mentem órák után kávézni stb. Ha együtt kajáltunk, akkor is úgy csináltam, mintha ott se lenne. Majd azt vettem észre, hogy egy nap többször összetalálkozott a tekintetünk. De én nem törődtem vele továbbra sem. Majd egyik nap a társaság fele nem jött suliba és 3-an maradtunk. (másik fiú csopitársammal - ő róla sokan hiszik azt, hogy csapja nekem a szelet, pedig nem. Csak jóban vagyunk.) Volt még pár óránk a következő óráig. A srác mondott egy helyet, hogy nem-e eszünk addig ott. Mire visszaérünk, mehetünk is órára. Utána mondta a delikvensünknek is. /Én addig pakolásztam/ Majd odajött hozzám és megkérdezte, hogy megyek-e. Eddig vagy nem érdekelte, hogy megyek-e vagy természetes volt neki. Azt vettem észre, hogy folyamatosan figyelt rám, hogy nem maradtam-e le, ha igen lelassított. Kaja közben beszélgettünk egy jót, árult el magáról egy két dolgot, hogy mit szeret. (Eddig ez sem volt.) De tőlem soha sem kérdez. Teljesen érdektelennek tűnök számára. Azért azt észre vettem, hogy arra figyel, amit mondok. Meg is jegyzi.

Mi a véleményetek a helyzetről?

L