Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Melyik a rosszabb, ha eltitkolom a fizetésem vagy ha vállalom, hogy ennyit keresek?
Nő vagyok. Jelenleg külföldön dolgozom és elég magas a fizetésem. Ez persze sokaknak érthetetlen probléma, nekem viszont meggyűlt már a bajom vele: ráment a volt kapcsolatom. A volt párom egyszerűen nem bírta ezt elviselni. Sosem hangoztattam, sosem dörgöltem az orra alá, egyetemista voltam, mikor megismertem, ő akkor már dolgozott. Aztán együtt maradtunk, kijöttünk ide az ő javaslatára, velem nagyot fordult a világ, ő pedig hazai viszonylatban hiába keresett többet, az enyémnek csak a felét hozta haza. Én persze minden nyomorult programot vele akartam csinálni, mindig mondtam neki, hogy ne aggódjon, fizetem én, ez így természetes, vagy ha volt valami gondja a kiadásokkal (pl. akart új kocsit), mondtam, hogy adok bele... Mindig ellökött. Aztán végül emiatt lett vége, hogy ő ezt nem bírja, hogy áll, mint egy szerencsétlen és "elviseli", ahogy segítem és hogy általam él nagy lábon és nem akar kihasználni. Kis túlzással az életemet odaadtam volna neki és mindenben azt akartam, hogy a partnerem legyen, de egyszerűen nem viselte el...
Most félek, ismerkedem egy férfivel, de nem tud rólam még sokat. Nem tudom, hogy valaha megmondjam-e neki ezt, vagy jobb lenne, ha visszafognám magam és semmit sem tudna erről az egészről. Ha hazudok, akkor az lesz a baj, ha meg nem, félek, hogy megint az fog történni, mint múltkor... Lehet mondani, hogy kezdjek kollégával vagy valami hasonló pozícióban dolgozóval, de nem így megy. Ha ő tetszik, vele értem meg magam, akkor nem kell nekem egy olyan sznob, mint amilyen az a kettő, akivel közös az irodánk. Nem tudom, mi lenne a jó lépés...
válasza: válasza:Szetintem ismerkedési szakaszban senkinek semmi köze ahhoz, hogy a másik mennyit keres. Ha pedig már komolyra fordul a kapcsolat, addigra nagyjából kiderül, hogy milyen felfogású emberrel vagy.
Nálunk fordítva van, a párom keres jóval többet nálam. Engem is zavar, de mindig azt mondja, ő a férfi, az ő dolga. De fordított helyzetben szerintem ő is úgy érezne, mint az exed.
Viszont azt gondolom, minden problémára van megoldás, tenni is lehet ezekért, nem rögtön kimenekülni.
Nem lehet, hogy már az igényekkel volt a gond? Hiszen aki többet keres, hajlamos nagyobb igényeket támasztani. Lehet, innen adódtak a problémák?
válasza:Felé anyagilag nem állítottam elvárásokat, mert tudtam, hogy mije van és nekem amúgy sincs értéke ilyen értelemben a pénznek (ezért sem foglalkoztam különösebben azzal, hogy mennyit fizetek hozzá képest), bármit vett volna, ha csak az értéket nézzük, nem tudtam volna neki örülni, szemben egy gesztussal vagy egy filléres meglepetéssel.
Esetleg az lehetett gond, hogy sok helyre akartam menni, sok dolgot csinálni -nyilván vele- és ezek között volt olyan, ami neki túlzás. Például hétvégére átugrani egy másik országba, ilyesmi. Dehát én csak annyit akartam, hogy hagyja magát "elcipelni" oda, nem azt, hogy fizesse. Csak azt szerettem volna, ha jön velem és jól érzi magát velem. Mint kiderült, úgy, hogy én fizettem, nem tudta magát jól érezni... De az sem állapot, ha a kiadásaimat hozzá igazítom és mondjuk többet rakok félre, mert miért ne élhetném azt az életet, amit magamnak megteremtettem, vele?
válasza:Te tök kivételes és normális nő vagy, nagyon bánhatja a pasi, hogy egy ilyen miatt inkább szakított...
Én is ilyen lennék, mint te ( most is ilyen vagyok, bár én nem ekresek ilyen full jól :DD:, de mivel a pénz, anyagiak önmagában sose érdekelt életemben, csak el tudjam tartani magam, így tudom, hogy ugyanilyen lennék a te helyzetedben. :)
Biztosan lesz olyan férfi, aki felül tud emelkedni azon, hogy kb a dupláját viszed haza, mint amit ő.. A fizu téma szerintem ha komoly a dolog és együtt vagytok egy ideje, úgy is elő fog jönni. Én nem mondanám meg az elején mi a szitu: egyébként se aakrjon eseteg emiatt kihazsnálbi vagy veled maradni... Majd ha már összeköltöztetek és komoylan gondoljátok, szerintem akkor.
Köszönöm! :)
Igen, ebben igazad van... Viszont felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha "eléldegélünk" tök jól, amíg össze nem költözünk, utána meg sokkolom ezzel. Lehet, hogy túlgondolom, de valamiért tartok tőle, hogy akkor ugyanúgy lehet, hogy kiábrándulna, hogy "ja, én amúgy így akarok élni vele"...
válasza:Exeddel voltak bajok, de eléggé...
Én randizok most egy sráccal, előtte egy baráti körből ismertük egymást, ő kb az utóbbi 3 hónapban "futott fel" : egy nagyon jó állást kapott (én írtam a motivációs levelét:DD), fél milliókat alsó hangon keres, én friss diplomásként állásinterjúról állásinterjúra esek hogy valami jót találjak, a diákmelónak ugye lassan vége kell legyen.. Hát én kb elsírtam magam amikor első igazi randira kaptam egy 40 ezres parfümöt, amit előtte épp hogy említettem, hogy na majd első fizuból. Nehéz elfogadni hogy ennyire nem számít neki, volt róla szó nemrég, hogy ha majd úgy alakul, szeretnék több házimunkát vagy valamit vállalni, hogy kicsit igazságosabbnak érezzem a dolgot.
Szóval te egymagad sajnos hiába vagy ennyire 21.századi, ha a pasi még lemaradt fejben pár évtizeddel..
Egyébként a srác ha nem teljesen vak, gyanítja szerintem, pl amilyen környéken laksz, amilyen autód telefonod stb van, biztos gyanús neki, hogy átlag felett keresel. Aztán ez vagy inspirálja majd és ő is keres ilyen állást, vagy elfogadja és éltek békében, vagy megy a levesbe és legközelebbre találsz valakit aki így szeret :)
De semmiképp ne érezd azt hogy még neked kéne szégyellni magad, biztos vagyok benne, hogy keményen megdolgoztál ezért, szóval nyugodtan legyél rá büszke! :)
válasza:Átérzem teljesen a helyzeted. Velem ugyanez történt, mínusz a kiköltözés.
Összejöttünk, én akkor kezdtem a karrierem, majd feljebb léptem fokozatosan, míg ő ugyanabban a rossz melóban ragadt és panaszkodáson kívül nem csinált semmit. Akartam segíteni (angoltanár vagyok végzettség szerint), nem kellett neki.
Amikor nagyon megugrott a fizum akkor leültem vele és elmondtam hogy nekem ez a pénz közös, és hogy nem akarok életszínvonalbeli hatalmas ugrást, inkább csak 2 havonta menjünk el étterembe.
Bár beleegyezett, de onnantól 1 évig romlott a kapcsolatunk, egyre eltávolodott, majd végül szakítottunk. Akkor készen voltam de ma már örülök, hogy nem kellett tovább eszement energiát pumpálnom abba a kapcsolatba hogy fennmaradjunk a víz tetején.
Onnantól kezdve nekem is ugyanilyen kételyeim voltak. Igyekeztem olyanokkal ismerkedni akik közel annyit keresnek mint én. Persze nem az első, nem is a második randin derül ez ki, de azért 1-2 hónap alatt igen.
Egyszerűen nem akartam megint ugyanezen az egészen keresztül menni valakivel, aki jóval kevesebbet keres mint én.
Aztán a férjem évekig valamennyivel kevesebbet keresett mint én, sose volt probléma, mert nagyon korán közös kasszán voltunk.
válasza:Szerintem ne titkold el. Léteznek olyan férfiak, akiket ez nem zavar.
Én még egyetemista vagyok, a barátnőm dolgozik és együtt élünk. Nyilván ő keres jobban, több dolgot kifizet, arányaiban jobban benne van a költségekben...és egyáltalán nem érzem magam kevésbé férfinak ettől.
Cserébe egyetemista vagyok, ráérek, ezért a házimunka nagy része és a főzés rám marad. Nőies lettem tőle? Egyáltalán nem.
Senki meg nem mondaná, hogy a barátnőm a dolgozó, én meg a házimunkát végzem. Most épp ilyen az élethelyzetünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!