Felszínes vagyok, ha megkötésekkel keresek párt magamnak?

Tinderen csak előnytelen külsejű, illetve túlsúlyos lányok lájkolnak többnyire. (Előfizetéssel volt alkalmam felmérni azokat is, akikkel nem álltam párba, de engem jobbra húztak.)

Annyit vágyok a jövendőbeli páromtól, hogy ne csak társként, de nőként is érdekeljen, mert tartós kapcsolatot akarok, amiben fontos a szexuális vonzalom is, ami nélkül ellaposodik az együttélés, és hosszútávon beszürkül az életünk. Ezt nyilván sem neki, sem magamnak nem kívánhatom.

Engem sem sújtanak a férfiak által gyakran panaszolt hátrányok, nem vagyok sem alacsony növésű, sem elhízott, sem kellemetlen arcszerkezetű, sem műveletlenséggel, sem pedig családi hátteremmel, életkörülményeimmel nem vagyok taszító - akkor miért nem teljesülhet annyi elvárásom a párkeresésben, hogy a lány, akivel közös életet alakítok ki, ne legyen túlsúlyos?

Sosem voltam az erős smink, és a csöcsös-bögyösség rajongója, de egy természetes, szimmetrikus arckaraktert és egy normál, egészséges arányú, vékony testet minimum elvárok. Ennyit én is nyújtok. Nem sportcentrikusság, nem heti edzés, és magok rágcsálása, semmi ilyesmi, csak egy normál testalkat.

Felszínes vagyok ezért, és az én hibám, ha nincs párom, mert nem felel meg nekem bárki, "túlkívánom" magamat?

Nem gondolom, hogy teljesíthetetlen feltételeket szabnék. De egy csupán fix szexpartnernél többet várok magam mellé, úgy nyilván jó valaki számára egy úgymond "lyuk". Így, 25 évesen még nem vagyok annyira kétségbeesve, hogy bárki jó legyen, akár gyerekkel, akár valamilyen súlyos hátránnyal, aki "még velem is hajlandó" szóbaállni. Én elhiszem, hogy ilyen hátránnyal nehéz a pártalálás, de ne ez tegyen már "vonzóvá" engem számára. Nem "csak valakit" akarok magam mellé, hanem olyat, akivel boldog vagyok, és vágyok rá, jól érzem magamat a közelségében.