Nők! Ez a viselkedés mit jelenthet a részéről? Szórakozik velem vagy csak félénk?

Valamivel több, mint egy éve megjelent egy új kolléganő. Rögtön megtetszett a megjelenése, kisugárzása, hangja, de egy-két pillantason kívül (már ha ez feltűnt neki egyáltalán) nem adtam ennek semmi jelét. Kicsit félénk vagyok, gondoltam biztos, hogy van párja, meg miért pont én - szóval nem foglalkoztam vele még gondolat szintjén sem. Nem beszélgettünk, nem is igen láttuk egymást, csak köszöntünk.

Aztán pár hónappal később, amikor bejött az irodába és elsétált mögöttem megsimogatta a nyakam. Megijedtem, fel se tudtam nézni. Másnap a teazóban megint megérintett. Ez így ment egy-két héten át, hogy amikor elsétáltunk egymás mellett, akkor mindig megérintett a nyakamon, vallamon karomon. Megfigyeltem, hogy senki más férfit nem érint meg, szabad a pálya, ezért el kezdtem szemezni vele.

Eljött a céges karácsonyi party, ahol reméltem, hogy tudunk egy jót beszélgetni, mégsem munkahely, elindulhat valami. Én nem mertem megszólítani, amikor pedig végre ő odajött hozzám annyira zavarban voltam, hogy ott hagyott... aztán mással táncolt ölelkezve és smárolva, de egyébként nem volt folytatása.

Ez nagyon fájt, el is ment a kedvem.

Pár hónappal később megint megérintett. Mással még mindig nem volt ilyen fizikai érintkezésben.

Összeszestem a bátorságomat és kihívtam. Nem ért rá.

Következő nap megint kihívtam, akkor sem volt jó, de ahogy jöttem vissza, ő ment is ki másokkal.

Utána megint megérintett, megint lerázott, ez megtörtént vagy hatszor. Ha én kerestem vagy ráírtam, akkor mindig úgy éreztem, hogy ő is élvezi, de magától sosem keresett. Itt úgy voltam, hogy csak beképzeltem a "jeleket" és inkább nem foglalkoztam vele, kerültem a szemezést. Masik kolléganő leült mellém beszélgetni és amikor benyitott (ahol semmi dolga sem volt) meglátott minket és nagyon ideges lett. Ezt már végképp nem tudtam hova tenni, hogyha nem jövök be neki, akkor miért??

Amikor napokig a szemébe se néztem fogta magát aztán dühösen hazament.

A női kifinomult jelek értelmezésében gyenge vagyok, eddigi kapcsolataim szerencsésen alakultak, ha egy lány megtetszett, akkor valahogy észrevette rajtam és kezdeményezett, kerestük, hívtuk egymást. Egyik volt barátnőmnél én kezdeményeztem, de éreztette, hogyha randira hívom, akkor szabad a pálya.

Egy időre elengedtem a dolgot, kerültem.

Tegnap megint megérintett én megint fejjel rohantam a falnak, megkérdeztem, hogy ma kijönne-e? A válasz hogy holnap, de ma kb nem is láttam. Ha kicsit is érdekelném, akkor kihívna, nem? Vagy miért nem mondja akkor, hogy hagyjam békén? Meg miért érint meg? Ha velem beszél, akkor a hangja is mindig más, lágyabb. Masik oldalról, ő nem keres, csak én őt. És lekoptat.

Amikor direkt kikerültem, akkor utánam lépett és megsimogatott, majd bejött elnézést kérni.

Nem tudom ezt az ambivalens viselkedést hova tenni.

Ha nem kiváncsi a közeledésemre, akkor miért nem mondja nyíltan? Elfogadnám az egyértelmű elutasítást.

Volt még egy eset, ami visszagondolva nagyon megalázó.

Kolléganőmmel ebédeltünk és odaült mellénk. Megbeszéltük, hogy ebéd után kimegyünk. A másik kolléganő előtte még visszament a helyére, mi elindultunk. Én persze boldog voltam, hogy végre. Aztan elkezdte hívogatni a masik kolléganőmet, hogy hol van, mintha ott se lennék. Elindultunk, majd leállt egy masik férfival beszélgetni. Ez már nagyon rosszul esett, kimentem, kiért a másik kolléganőm is. Beszélgettünk, aztán ahogy befejezte a másik férfival az udvarlást elsétált mellettünk, mintha ott se lettünk volna.

Egyszer azt látom, hogy levegőnek néz, máskor pedig szemezik és megérint.

Alázzam meg magam nyolcadszorra is??

Mit csinálok rosszul? Hogyan értelmezzem a viselkedését?