Szerintetek van összefüggés?

Szerintetek van összefüggés? Van.

Szóval tényleg nehezebb áthidalni ezeket az eltéréseket két teljesen különböző családi háttérrel rendelkező embernél? Igen.

Én elfogadom, hogy nem tudsz számítani a családodra, de akkor, kérlek, te is fogadd el, hogy én viszont tudok az enyémre. Ha huszonévig úgy éltem, hogy a család számomra egy mindig is biztos hátteret jelentett a szó minden értelmében, akkor számomra hadd legyen továbbra is fontos, és hadd ne kelljen megváltoztatnom, esetleg leépítenem a családommal való kapcsolatot (akár csak minimálisan is) azért, mert az éppen aktuális partnerem számára nem a család az első.

Van és fura is, hogy ezt egyáltalán meg kell kérdezned.

Továbbá ez nem csak ebben jelenik meg, hanem a világ minden terén.

Az, ahogy te felnőttél (felnőttként is) és tapasztaltad meg a dolgokat, az meghatároz téged. Minden mindennel összefügg. Ez a másik embernél is így van. Mindenki a tapasztalatai alapján ítél meg egy helyzetet. A tapasztalatai alapján viselkedik egy ember.

Ha te 10/10-ből elveszítetted a pénzfeldobással történő ítélethozást, míg a másik fél 10/10x megnyerte élete során másokkal szemben, akkor te nem akarod arra bízni, míg a másik igen.

Ő nem fogja megérteni, hogy mi a bajod az 50-50 eséllyel, te pedig nem fogod elfogadni, hogy egy ilyen (szerinted) butaság döntsön.

Minden csak empátia és gondolkodás kérdése. Nekem pl. egyben volt a családom egész gyermekkoromban és a mai napig számíthatok rájuk. A két legjobb barátom közül az egyiknek mintacsaládja van, 30 éve házas szülőpárral, a másikat otthagyta az apja és alkoholista volt sokáig az anyja. Mindkettőjükkel ugyanúgy kijövök, semmilyen szakadékot nem érzünk egymás között, meg tudjuk érteni egymást és azt is, ha a másiknak nehezebb vagy stresszesebb emiatt vagy máshogy kezeli a dolgokat a magánéletében ezek miatt a nyomok miatt. És nem éreztetjük egymással, hogy kinek mi van vagy hogy van.

De bakker, hogy engem mennyire tudtak azért utálni egyesek (nem ők), hogy én itthon lakhatok és a szüleim támogatnak... Meg tudom érteni, hogy van, aki csinál magának ilyen szakadékokat. És ahogy a másik válaszoló írta, engem is meg kellene érteni, mert sokszor nem is a hátrányosabb helyzetűvel viselkednek alpári, szemét és részvétetlen módon, hanem azzal, akinek egyszerűen csak jobban megy. Aki megteheti, hogy nem kell dolgoznia és maradhat otthon, mert egy köpésre van az egyetemtől és miért menne külön, aki úgy megy haza, hogy az édesanyja várja és csinál neki ebédet, még akkor is, ha ő is segít, stb... És ettől nem lesz elkényeztetett, léhűtő senkiházi vagy rossz ember. Ugyanígy, a szép emberekkel szemben is néha olyan szemétládák tudnak lenni, mert hogy ő szép, fogja be, ha valami van, ő úgy is mindenkinek kell, neki úgy is minden könnyebb. Nem... Vannak dolgok, amik igen és elhiszem, hogy nagyon rossz érzés azt látni, hogy másnak van olyasmi, ami neked nincs és nem tehetsz róla. Emiatt sosem érzékeltetem senkivel szemben, mert nagyon sajnálom azt, akinek bizonyos dolgok nem adattak meg. De meg kellene érteni, hogy más emberek meg másképp nőttek fel és más "keresztet cipelnek", más szokásokkal, más renddel és igen, más nehézségekkel.

Én sem tudnálak hazahozni, ahogy senkit, mert ha a barátaimmal/szüleimmel akarok lenni, akkor velük akarok lenni. Te is fontos lennél nagyon, ha a párom lennél, de ha hozzájuk megyek, akkor rájuk fogok figyelni és vannak témák és érzések, amik csak úgy kerülnek elő, ha nincs ott a párom. Emellett meg nyilván tényleg csak azt viszem haza és mutatom be, akit érdemes. És nyilván szeretni és konfliktust kezelni is másképp tanultam meg, mert mást láttam itthon, máshogy ölelt magához édesanyám és másképp beszélt édesapámmal, stb. De ez sok esetben akkor is más lenne, ha nem a csonka vs. rendes összevetést néznénk, hanem egy bilinguális családot, egy egyke vs. többtestvéres családot, stb.

Egyszerűen csak meg kell tanulni bánni azokkal az emberekkel is, akiknek más élete volt előtted, mint neked. Mindenben nem alkothattok sorsközösséget a múltatokat illetően. És ez nem is baj.

Nyilván van hatása.

A párod viszont ugyanilyen nyilvánvalo módon éretlen wgy kapcsolathoz, az én exeméf 35 èvesen is az volt

Van. Saját tapasztalat.

Az én családom is széthullott gyerekkoromba. Nem volt előttem normális apa/férfi kép. Iszom is a levét rendesen.

#8

Én megértelek. Én is így jártam.