Nettóban hány ft-os fizetéstől lesz (havi fizetés) valakinek hatványozottan nagyobb esélye a barátnő szerzésre?

Lényegtelen. Amikor csóró egyetemista voltam, életem egyik mélypontján, totál depressziósan, ittam, szívtam szartam mindenre, egy roncs voltam akkor lett életemben először barátnőm. Ahogy összejöttünk szép lassan rendeződött az életem, lediplomáztam, munkába álltam, egyre több lett a fizetésem. Nem lett valami hatalmas összeg, de tudtam félrerakni, lett megtakarításom és bőven amradt annyi, hogy tudjunk utazgatni, éttermbe, moziba járni, fesztiválozni vagy csak úgy random kiruccanni bármerre. Amikor már az összeköltözést tervezgettük megcsalt majd szakított velem.

Pedig már nem voltak és most sincsenek anyagi gondjaim.

Ennek ellenére abszolút nem vagyok "kelendő". Mintha láthatatlan lennék a nők számára, képtelen vagyok akár egy laza kapcsolatot kialakítani még ismerkedni sincs kivel és nem is tudnék. Próbálkoztam neten is, de ugyanez.

Szóval a pénz lényegtelen.

Lehetsz te csóró is és emelett sikeres a nőknél, és lehetsz extrém gazdag, de totál sikertelen.

Netto 250.000 kb

Még van egy 14 éves kocsim is.Egy nőnek se kellek. De ezen nem lepödök meg.

Na megszólalt 21-es válaszoló, az Élet Bölcse díj napi győztese.

Kulcsszavakkal megpróbállak rávezetni: egyetem, pia, fű

Tehát benne voltál egy olyan közegben, ahol ha csak nem valami speciális szakon vagy, ahol szinte csak rossz értelemben vett kockák vannak vagy nem annyira vagy csóró, hogy egyik oldalon tanulnod kell mint a gép, hogy az ösztöndíjad megmaradjon, másik oldalon diákmunkáznod, hogy valamiből tudj élni és esetleg vidéki rokkant nagymamád tüzelőjébe beszállni még ha koleszos is vagy, akkor csak abban az esetben nincs szociális életed, ha te nem akarod és kifejezetten küzdesz ellene.

Ebben az életkorban, életszakaszban és a piás, füves szubkultúrákban meg egyébként is a "szartál mindenre" egyet jelent azzal, hogy laza vagy, spontán, nem sóherkedsz a pénzzel (micsoda dolog félrerakni, ha azt el is ihatod, bulizhatod?).

Ezek után pedig a lány, aki ebben az állapotodban összejött veled észrevett rajtad egy közel 180 fokos fordulatot, amit te pozitívumként éltél meg, ő viszont lehet, hogy pont a spontán, mindenre szaró egyetemista, füves, piás énedet kedvelte meg és az még belefért nála, hogy diploma után már kicsit gondolsz a jövődre is miközben őt sem hanyagolod (vacsik, mozi, utazások), de az összeköltözés gondolatától nem csak a férfiak tudnak megrettenni, hanem a nők is.

Azóta pedig azért nincs senkid, mert egyrészt diploma után hiába csak pár évvel vagy idősebb, de életszakaszban és elvárások terén teljesen mást jelent.

Ha a korábbi életstílust éled akár egy diplomához, de sokszor még érettségihez sem kötött munkakörben, munkásszálláson laksz vagy inkább havernál héderelsz és ugyanúgy a fizetésedet hónap végére elpiálod és elfüvezed, akkor a bűvös harmadik x eléréséig még beeshet pár olyan típusú barátnő, mint aki volt.

#23-as:

A csajt nem egyetemen ismertem meg, hanem a városban ahol felnőttem, középsuliba jártam. Egyetemen nem volt olyan társaságom akikkel úgy tényleg nagyon jóba lettem volna. Volt pár ember akivel megvoltunk, még külföldre is mentünk párszor, de egyébként elég kívülálló voltam.

A pénzzel valóban nem sóherkedtem, mivel nem nagyon volt, de azért megpróbáltam gyűjtögetni, főleg drágább dolgokra.

Az összeköltözést a csaj erőltette, ő mindenképpen Pestre akart menni egyetemre, nekem viszont először semmi kedvem nem volt visszamenni oda. Pont a szar egyetemi évek miatt (is) gyűlöltem meg a várost. Utána már benne lettem volna, mikorra kinéztük a megfelelő albérletet, elkezdtem munkát keresni jött a szakítás.

Otthon lakom még szóval a fizetésem nagyjából 2/3-át félre tudom rakni, van bőven megtakarításom azóta. Vannak terveim, jövőre "öröklök" egy lakást, és venni szeretnék egy házat is és/vagy mindenképpen tanulni még valamit akár egyetemi szinten is.