Miért van manapság annyi 20-30 éves vesztes pasi?

19 vagyok és férfi

Szánalmasak vagytok.

Amúgy, ha az lenne a kérdés, hogy miért van ennyi vesztes nő, valaki beírná ezeket, amiket ti, a férfiakra, hogy de bizony ők is ilyenek, akkor már kaffognátok, hogy neem, nem a nőkről beszéljünk.

Tehát, tényleg egy szemernyi esély sincs, hogy bennetek hiba van? Kicsit? :D

A nők igényei elszálltak és a többség teljesen hasonló típusú pasikra vágyik.

A férfiaknak nincs 130031031 cikk és magazin, hogy legyenek sikeresebbek társkeresés terén. Amik meg vannak és használhatók, azokról lebeszélik őket a nők, mert túl felszínesnek találják őket. A legtöbb nő képtelen normális tanácsot adni a másiknak és inkább saját magát próbálja felmagasztalni.

A férfiaknál nincsenek csak dugásra menő, egónövelő nők.

Egy fiatal férfi iránt sokkal több elvárás van és kevesebb pozitív visszajelzés.

Néhány "lúzerek vagytok" és "a nők semmiben sem hibásak" válasz azért elég árulkodó.

Ezt csak itt hagyom :

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..

Persze, nőben is vannak vesztesek és valószínűleg több ilyen van, mint "normális". Ugyanígy a férfiaknál, igazából ez szerintem generációs jelenség, nem csak az egyik nemre jellemző. Ma már 20-30 felett is gyerekként, mamahotelben él mindenki és itt nem feltétlenül arra gondolok, hogy otthon él a szüleivel. 20-30 évesen még ugyanolyan gyerekesek, mint 14 évesen, mert valójában semmi nem változott az életükben: ugyanúgy suliba, egyetemre járnak, a szülők pénzelik a legtöbbjüket, fizetnek nekik minden programot, vesznek nekik lakást, kocsit, az a legfőbb problémájuk az életben, hogy ezen a héten hová menjenek bulizni. Még soha semmiért nem kellett vállalniuk a felelősséget, mindig ki voltak szolgálva a szüleik által. Ebben a generációban is már elvált vagy reggeltől estig dolgozott a legtöbb szülő, emiatt sok gyerek nem kapott elég szeretetet és odafigyelést otthon, ezért később egy párkapcsolatban keresik az életük értelmét. Akik nem tanulták meg soha, hogy hogyan is kell felnőttként viselkedni, felelősséget vállalni saját magadért és esetleg másokért is, nem ismerik saját magukat alapszinten sem, képtelenek megfogalmazni is, hogy mit várnak az élettől, csak a mának és a pillanatnyi élvezeteknek élnek, nem látnak messzebb annál, hogy most legyen jó, aztán majd lesz, ami lesz. Én sem vagyok különb, én is ebbe a korosztályba tartozom és egyetemistaként a szüleim pénzéből élek, annyi a különbség, hogy a természetemből adódóan sosem éreztem magam jól a korosztályomban. Ennek ellenére én sem sírok-rívok, hogy minden 20-30 közötti férfi mamahoteles lúzer vagy a farka által vezérelt, gátlástalan, magát éppen "kiélő" férfi kva, mert a való életben látok bőven olyan férfiakat is, akik "normálisak", még akkor is, ha esetleg nem is 190cm magas kigyúrt félistenek. Ugyanígy ismerek rengeteg normális nőt is. Ha már itt tartunk, sok férfinak is olyan szinten elszálltak az igényei, hogy az már nem is számít nála nőnek, aki nem egy sminkelt, szolizott instagram szexistennő, függetlenül az ő kinézetétől, de ez már maradjon az ő problémájuk. Majd ők kergetik a sok aranyásó pitsát, a normálisak meg maradnak egymásnak, de azért ne jelentsük már ki, hogy az összes nő meg az összes férfi ilyen vagy olyan.

#25 voltam

Mert sajnos ennek a generációnak a szülei és a fiatalabbaké már nem tudtak nyújtani olyan minőségi nevelést.

Egyszerűen a szociális készségeik csonkák és amíg egy nő neméből adódóan is érzékeny szociálisan meg nem is érdekli annyira a férfiakat ez, mint fordítva, mi nők kikészülünk attól, ha valaki inadekvát módon közeledik felénk vagy viselkedik velünk, mert baromi ijesztő meg furcsa tud lenni.

Sok randit végigültem, nagyon sok esetben nem tudtam kommunikálni a férfivel, mert kifejezni sem tudta igazán magát, rengeteg témát tabunak kezelt vagy nagyon furcsán beszélt róla (nem megfelelően, sértően, közönségesen, mint akinek fogalma sincs az illemről vagy arról, mennyire szabad közvetlennek lenni egy idegennel), nagyon sokszor nem vett észre alapvető dolgokat, nem tudott feloldódni, nem figyelt olyan dolgokra, amire egy valamire való szülő felhívja a gyereke figyelmét már kisiskolás korában...

Lehet, hogy túlságosan pszichológusszemmel nézem a dolgot, de számomra csak az tűnik fel, hogy bántóan sok negatív mintát vesznek fel egyesek, vagy alakítanak ki maguktól, mert valaki, anno nem foglalkozott velük, mikor nagyon kellett volna.

És azokról az elkeseredett nőkről miért nincs szó, akik nem kellenek senkinek?

Sok ilyen van, nekem, mint átlagosnak is írnak egy páran. Sajnálom elutasítani őket, de inkább én is sírok és keresek addig egy nekem tetsző nőt.