Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha nem vagyok egészséges psziché, az tényleg mindig, mindenki szemében kizáró ok, vagy legalábbis egy stigma lesz?
Azért kérdezem, mert itt állandóan olyanokat lehet olvasni, hogy "ha x éves koráig nem volt senkije, akkor bizonyára nincs vele minden rendben, el kell kerülni messzire". Igen, valóban nincs velem rendben minden, ahogyan az emberek egy jelentős részével sem, de magamtól nem jutott volna eszembe, hogy emiatt párkapcsolatra alkalmatlan vagy szeretetre méltatlan lenne bármelyikünk. Kíváncsi lennék arra is, hogy akkor mégis mi az a jellemhiba, ami még beleférhet, mit szabad eltűrni a másiknak, hol húzzuk meg a határvonalat? Merthogy olyan emberhez eddig nem volt szerencsém, akibe egyáltalán ne lehetett volna belekötni, vagy aki minden szempontból ideális társa lehetne bárkinek, és senkire ne lett volna soha káros hatással a viselkedésével.
(Elnézést, ha kicsit hevesebb voltam a kelleténél, de már nagyon érdekel, hogy ki mit gondol erről.)
válasza:Bipoláris zavarral kezelnek, egyébként most már eredményesen, szóval ellátom a mindennapi teendőimet és élvezem mások társaságát. Akinek nem mondom, annak nem tűnik fel.
Itt inkább általánosságban beszélnék a témáról, bár tudom, hogy "beteg" és "beteg" között is lehetnek hatalmas különbségek.
válasza:Hajjajj, ettől én is félek... de nem tudok mást csinálni, mint hogy tudomásul veszem, hogy van, akinél ez kizáró ok. Sok minden meg nálam kizáró ok, szóval nehéz...
Egyébként gyógyszer mellett én is teljesen jól vagyok.
29/N/kényszerbeteg/paranoiás/depressziós
válasza: válasza:(...akarom mondani, 20 éves vagyok, csak a közbeékelődő komment miatt kicsit hülyén jött ki.)
Tettlegesen még nem voltam agresszív senkivel, szóval hagyjuk a körömcsipeszeket meg a bicskákat. Verbálisan előfordult elég sokszor, mert tény, hogy nehezebben tartom kordában az indulataimat, mint mások, de a gyógyszerek szedése segített ezen sokat, illetve az, hogy már nagyjából megtanultam együttélni ezzel.
válasza:nekem meg kerek-egész belsővel van más bajom úgyhogy ha épp megismernélek vhol lehet úgy megszoknám minden bajodat, hogy tűzbe mennék érted
önkritikád meg reális világképed már tudom, hogy van..más meg ahhoz nem jut hozzá egy élet alatt
nem mondom, hogy mindenkinek kötelező kapcsolatban lenni de nem kell letenni magad..ha már az élet köt mindenfélével legalább magunknak ne képzeljünk be határokat
válasza:ez akkora hülyeség. én 5 éve vagyok kapcsolatban. akkor jöttünk össze amikor még kezelve sem voltam. konkrétan k..va rossz állapotban voltam. mégis belém szeretett a párom, és azóta is együtt vagyunk. sőt, együtt élünk és gyerekünk is van. és 2 év terápia és gyógyszerszedés után úgy tűnik végre találtam egy olyan gyógyszert ami használ. enélkül is képes vagyok mindenre, csak sokkal nehezebb minden. most nagyon könnyűnek tűnik minden, az egész napi teendőim, a suli, a gyereknevelés... és nem gondolom ezt "cikinek" hogy gyógyszert kell szednem. nem vagyok egészséges ez tény, de attól még teljes életet élek. akinek nem mondom el, az nem is gondolná, hogy milyen problémáim vannak. szóval ne higgy ezeknek az embereknek, vannak akik a betegségeddel együtt (és nem annak ellenére!) szeretni fognak. Csak meg kell találnotok egymást.
22N (depresszió, szociális fóbia, generalizált szorongás, gyógyult atipikus anorexia, gyógyult öncsonkítási hajlam, kényszercselekvések, szuicid hajlam, deperszonalizáció és disszociáció a diagnózisaim)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!