Hogy könyveljem el ezeket a történéseket?

Lehet rossz kategóriába írtam, elnézést.

Pénzkeresés miatt tanulmányaim mellett eljárok dolgozni egy helyre, ott ma egy "újonc" pasit észrevettem aki a haverjával érkezett. A becsekkolásnál is figyelt, rám nézett akkor mikor én is rá, aztán volt amikor pillantva kaptam el a tekintetemmel de akkor gyorsan elnéztem más fele. Ebédszünetben is azzal a sráccal ment akivel reggel jött, beszélgettek és megint nézett mert az a srác (gondolom haverja) nagyon finoman mutatott felém és én csak pillanatok leforgása alatt láttam meg míg felnéztem az ételemből.

Munkatársak mellett ültem egy 12 személyes hosszú asztalnál, mellettem volt még hely bőven de ők egy másik asztalhoz ültek srégen, vagyis átlósan és én rájuk láttam persze de ők háttal ültek.

Nap végén megint csekkolás, aláírni hogy végeztünk és mehetünk. Egy napomat szerettem volna elcserélni, mert azon a napon egy ismerősöm sem megy akivel eltudok menni a munkába, és mindenkit végigkérdeztem szinte és segítettek mások is de senki se tudott cserélni velem..

Gondoltam, majd a sráctól megkérdezem. Az iroda előtt már jött vissza, elől ment a haverja ő meg hátul..ideges voltam, vert a szívem és féltem. Kicsit elhadartam az elejét de megkérdeztem és nem nézett rám addig míg kérdeztem csak akkor mikor leszólítottam de csak akkor is egy pillanatra nézett. Telefonomon mutattam naptárt is neki, akkor döbbentem le mikor elkezdte mondani hogy itt itt itt meg itt..stb napokon dolgozik, de itt ott meg amott napokon jön ide erre a helyre (ez a hely ahol pénzt keresek ez mindig 1 napra foglalkoztatja az embereket, egy kis anyagi kisegítés de jól fizet és csekkolni is ezért kell reggel és este) és mondta hogy azon a napon nem itt van, sajnos nem tud segíteni és ment a haverja után aki ott nézett minket és nem nevettek hanem picit mintha kuncogtak volna meg valamit súgott neki és úgy mentek el az autóhoz és onnan haza.

A srác nálam magasabb, bejött nekem őszintén szólva már reggel mikor megláttam de nem fektettem rá hangsúlyt mert nem tudtam és az meg furcsa lett volna ha nézem mindig.

Az egyik ismerősöm aki férfi, szólt nekem hogy figyelte a srácot mikor leszólítottam és olyan furcsán mosolygott ő szerinte mint aki trófeaként gyűjti a nőket és azt is mondta hogy ő nem akar ebbe beleszólni meg befolyásolni de vigyázni kell mert vannak ilyenek is..ezt tudtam hogy vannak ilyenek de én nem láttam a mosolyt rajta, pláne azt nem hogy milyen mosoly..

Egy másik ember aki nő, azt mondta hogy lehet egész nap azon töprenget hogy szólíthat le és most örült neki hogy én megtettem.

Most ez a dolog kis zavart keltett bennem...nem akarok semmit bebeszélni magamnak, sőt ki tudja legközelebb mikor lesz ott mert nem lehet menni minden nap, csak elvétve mert beosztás van és mindenki máshogy kap napot.

Velemény vagy meglátása valakinek erről? Köszönöm annak aki szán időt a kérdésemre.