Mihez kezdjek ezzel a helyzettel?

Sziasztok!

Előre is bocsánat, ha hosszú, de ki kell írnom magamból. Nem tudom, mi velem a baj, de úgy néz ki, belőlem hiányzik a "kellegypasi gén". Úgy érzem, a mai párkapcsolatok birtokviszonyok, és emiatt "nyűgnek" érzem, félek, hogy lekorlátoz, és nem tudom megvalósítani az álmaimat. Viszont attól is félek, hogy sosem leszek szerelmes. Egyszer voltam, és az csodás volt, de ő már nincs és azóta képtelen voltam bárkihez is vonzódni. Egyelőre nem bánom, mert leköt, hogy megalapozzam az életem, de egyszerűen az oldalt olvasgatva rettegéssel tölt el, hogy talán már vége, és úgysem fogok kelleni senkinek 30 után. Tudom, hogy ez milyen ellentmondásos, mert tényleg két teljesen ellentétes dologtól félek egyszerre. De alkudjak meg valaki mellett, hogy ne legyek majd később egyedül? Kérlek segítsetek! :(