Öreg korukra megbánták, hogy nem alapítottak családot? 32/F

Papám testvére 75 éves, a szomszédban lakik.

Papám 54 évesen halt meg, sokat dolgozott ivott is, rákos lett szegény, de végük agyvérzésben halt meg, 3 gyereke volt. Mamám nem dolgozott, így egyedül tartotta el az egész családot.

Papám testvére sem vetette meg az alkoholt, de ugye elég volt magára keresnie. Felhúzta a házát, aztán a pénzét félretette. Most öregkorára utazik, piacozik, árverésekre jár, magándokikhoz, a szőlőbe jár ki, bort készít.

Őszintén, nem látok bele a fejébe, de nem hiszem, hogy boldogtalan volna, vagy bármit is megbánt volna. A papám sem hiszem, hogy megbánta volna a 3 gyerekét, de hogy boldogabb, egészségesebb, teljesebb életet élt volna emiatt, na, az egyértelmű, hogy nem így volt!

Szia! Én is 32 vagyok. Volt 3-4hoszabb és pár futó kapcsomatom. De 3,5 éve semmi csak egy leégés az ágyban. Ha ott jól teljesìtek lehet házas vagyok de nem jött be a nő úgy:(

Szóval a múlt lényegtelen.

Voltam 13 hónapig fiatal anyukával. Nekem bejött a családosdi.

Szóval gondolhatod sajátra mennyire vágyom. De egyszerűen nem jön össze.

Csúnya is vagyok,kicsit válogatós is ,szegény is.

Figyelj, egy házasság megromolhat, tény. De nagyon kicsi a valószínűsége, hogy hétvégi apuka legyen valakiből, aki imádja a gyerekét. Ha ehhez még a nőt is imádja, akkor meg szinte kizárt.

A mi házasságunk is megromlott, mi egymást már nem szeretjük, de a gyerekünket annyira imádja a férjem, hogy ha elválnék, akkor se tudnék belőle hétvégi apukát csinálni, mert azzal a gyerekemet büntetném, aki él-hal az apjáért. Elválaszthatatlanok. Csakis közös gyerekfelügyeletet tudnék elképzelni, de igazából még azt se, ezért nem fogok elválni, mert annyira jó apa!

Nekem majd lesz szeretőm.

A drágalátos asszonyok azért elég ritkán zavarnak el csak úgy valakit jókedvükben. Az ilyen férjek semmit se segítenek otthon, a gyereknevelésben meg pláne nem. Az én férjem kezdetektől pelenkázott, ringatott, éjszaka 25-ször felkelt betakargatni őt, mai napig egyenlő arányban hozzuk-visszük oviba, ovi után gyakran viszi játszótérre, itthon is maximálisan ellátja. Mondjuk ebbe a folyamatba az tud nagyon bekavarni, ha a család nőtagjai nem engedik az apát kiteljesedni ebben a szerepben. A te anyukád vagy a nő anyja tud nagyon sokat ártani, ha túlságosan sokat "segítenek" a gyerek körül.

ui: Utolsó vagyok. Én nagyon megbántam volna, ha nem lett volna gyerekem, pedig nem akartam gyereket nő létemre, a férjem kedvéért vállaltam.

Viszont nem valószínű, hogy szeretnék mellette megöregedni. Engem az vígasztal, hogy ha a kislányom kirepül, akkor elválhatok.

De ez is elég ijesztő, épp pár napja ismertem meg egy 72 éves nénit, a munkahelyem előtti padon töltötte az éjszakát, mert a házába költözött barna bőrű emberek kizárták. Amikor a férje meghalt, a férje fia (közös gyerekük nem volt) és a sógornő örökölték a házrészt és haszonélvezetet, így a 2/3-ot eladták barna bőrű embereknek, akiket a néni nem tudott kifizetni. Így beköltöztek és 300.000 Ft-ot meg egy putrit, ahol közös udvarban még 3 másik család élt, ajánlottak fel neki, amit ő nem fogadott el. 4 éve él velük. Az ablakon keresztül közlekedik, mert ha átmegy az ő területükön, akkor leköpdösik, többször megütötte már a férfi. Nem engedik a fürdőbe, de ő se akar utánuk bemenni a kádba, a barátnőjénél és munkahelyen mosakodik. Dolgozik, mert nem szeret otthon lenni. Rezsit se fizetnek, ő fizeti. 5.000.000 Ft lenne a házrész, amivel ki kéne őt fizetni és akkor mehetne tovább, de ő még követeli az évek alatt ki nem fizetett rezsit, még 5.000.000 Ft-ot. Nem tudom, ez jogos összeg-e, de a lényeg, ez bármikor bárkivel megtörténhet, mégis elsősorban az egyedülűllók vannak veszélyben.