Milyen módszerekkel szokták a nők kihasználni a pasikat?

Tudom, ezeket mind leírtad régi nickről privátban. Azért, mert apád ilyen, nem kell mindenkit lenézni, aki panelben lakik vagy egyetlen pózt preferál szex közben. Mert akkor csak elérkezel ugyanoda, ahol apád is van. Nem attól lesz szép a világ, hogy hosszú a nők haja, és hatféle póz megy szex közben.

"Ha közöd van ehhez a rétegez - vagy teljes szívedből megutálod, vagy beállsz közéjük."

Vagy ignorálod őket, kizárod őket a világodból. Utálni lehet őket, de csak pazarlod az energiát, mással is lehet foglalkozni.

Felnőtt vagy, és ebben az a csodálatos, hogy szabad vagy. Dönthetsz úgy, hogy ez befolyásol, dönthetsz úgy, hogy azzal töltöd az életedet, hogy ezeket százszor és százszor mindenhova beírd. Ők nem fognak változni. Ezt el kell fogadnod. Szar, hogy tudod, hogy neked van igazad, és mégsem hallgatnak rád, de akkor sem megy, ha neked ez megszállottságig a mániád.

Ismered azokat a narancsszínűre sült, hosszú, műhajas, affektálva beszélő, erős édesszagú lánykákat, akiknek a zsebéből valami minikutya lóg? Én őket nagyon nem szeretem. És tudod, hányat ismerek személyesen? Egyet sem. Mert ignorálom őket, nem részei a világomnak, és nem kell beírnom minden válaszhoz ezeket. És szebb az élet, könnyebb a lelkem.

#22

Jó ezek csak hangulatfestései a dolognak, nekem pl. elviselhetetlen lenne az a világ amit ott láttam/látok. Nehéz ezt jól körülírni, de a mostani állapothoz képest az maga volt a pokol. És azért írtam ezeket is példának, mert ha ezekre gondolok abból felszabadult, könnyed, vidám világra gondolok, míg az a másik régi arról kapásból egy sárgásbarna filterrel megáldott, börtönszerű világ ugrik be és amikor panelházban járok végig rosszul érzem magam. Embertároló konténer, nem otthon az ilyen.

Az újabb építésű társasázak már kellő odafigyeléssel készülnek, vastag falakkal, normális belterekkel, mellőzve azt a szocialista egyenérzet-dolgot. Jó, lehet 1970-ben jók voltak ezek, de azóta lassan 50 év telik el. És a szememben az elmaradottság, a besavanyodottság és az a tipikus falanszter amivel azonosítom.

Jó nem attól lesz szép a világ, de kellemesebb, ha te és a párod nem néztek ki úgy, mint a mostani középkorúak nagyrésze (férfiak és nők többsége is elég rossz, ökölbe szorult pofák, férfiaknál igénytelen arcszőrzet, nőknél padödő hajnál alig hosszabb öregasszonyfrizkó, és az a tipikus homályos tekintet mindegyiknél... Mikor hallom őket beszélgetni, te jó ég. Már értem miből élnek a butaságra berendezkedett iparágak.

Na igen, a hatféle póz se a világ teteje, de azért jobb a változatosság, mint a '80-as évekből ránk maradt "havi 1 alkalom ugyanúgy"... Undorító egy világ lehetett, semmi felszabadultság, semmi kreativitás, semmi romantikus szál, csak a sok-sok képmutatás, félrelépés, meg a "női romantikus (valójában pornó) újságok olvasgatása.

A világnak fejlődnie kellene. Ahogy 1980-ban nem volt elfogadható az 1950-es évek eleji állapot (több család egy szobában élése, dinnye magában, mint ebéd), úgy ma már túl kellene lépni az 1980-as évek világán. De sokan visszasírják és kézzel-lábbal tiltakoznak ellene.

Nekem például egy új korszak volt, mikor összegyűlt a pénzem egy számítógépre és végre szabadabb lehettem. Egy új világ, egy új korszak. Most, hogy gyűlik a pénzem, lassan talán elszabadulok itthonról (panelba biztos nem), jöhet egy új világ, ami kicsit sem fog hasonlítani a szüleink savanyú-cigiszagú világára. (Bár anyám nem ilyen, igazából neki köszönhetem, hogy gyerekként sok múzeuemot, színdarabot, kiállítást láttam - apám meg vagy nem jött, vagy végigdünnyögte, de fel nem fogta. Most sem fogja fel.)

És igen, valóban dühítő mkor igazad van, de senki nem fogadja el (vagyis elfogadják, csak később. Ilyen már történt velem párszor.)

Sajnos még olyan helyen dolgozzak fél évig, ahol nem lehet őket kikerülni (kereskedelem), de utána hallani se akarok róluk. Bár másról se nagyon. Egy szerelem kell majd csak, egy olyan nővel akivel eljárhatunk kiállításokra, múzeumokba, normálisabb koncertekre, musical előadásokra, színházba stb. És szépen berendezünk egy házat (nem lakást), amit jól körbevédünk riasztóval és csapdákkal és oda nem is jöhet be senki, csak akit mi beengedünk. TV nem lesz a házban, vagy csak, mint a gép "monitora", ha filmezni van kedvünk, vagy kijött az új TBBT, Breaking Bad, Simpson család rész. Rádió meg főleg nem.

Néha elmgyünk vacsorázni, átbeszélgetjük a fél éjszakát, sétálunk a holdfényben - na ez hiányzik a fülszőrős papák és tüsihajú mamák világából. Naná, hogy kritikán aluli a szerelmi és szexuális éltük.

Ez a réteg akikről írsz (plázaribik talán a jó szó rá), a prolik közé tartoznak, viselkedésre és stílusra is. Piálás, cigike, ostoba tv műsorok, ezo-mizo ökörségek stb.

Még fél évet kell kibírni közöttük, de nagyon bosszantó. Nincs kivel beszélgetni.