Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem fogják fel a nők és a férfiak, hogy az egyenjogúság nem egyenlő azzal, hogy a két nem teljesen egyenlő lesz egymással?
Szerintem egy kapcsolat attól kapcsolat, hogy a nő nő lehet benne, a férfi meg férfi. És a nő érezheti magát nőnek a férfi mellett, aki érezheti magát igazán férfiasnak egy nő mellett.
Oké, a munkahelyen kapja mindenki ugyanazt a fizut ugyanannyi munkáért, a nő is kezdeményezhet, a férfi is maradhat otthon gyesen, a nő is lehet mérnök, a férfi is óvóbácsi.
De miért kell kiherélni a férfiakat és farkat növesztenie a nőknek? Pontosabban, miért akarnak itt megfosztani embereke a férfiasságuktól vagy nőiességüktől?
Az, hogy szabad vagyok és egyenjogú, azt jelenti, hogy megcsinálhatom azt, amit egy férfi és nem ítélnek el érte. Ugyanez fordítva is. De egyre inkább abba az irányba tolódunk el, hogy undorodom egy kapcsolattól, mert a férfiak úgy akarnak bánni a nőkkel, mint egy haverjukkal, akiken van +1 dugásra alkalmas nyílás. Itt arra gondolok, hogy "a nő hívja randira a férfit" meg "a nőnek legyen kiállása és legyen olyan határozott, mint egy férfi". Értem a lényegét, csak azt nem értem, miért kell lerombolni a férfias erőt és biztonságot és a női kecsességet, törékenységet. Ha valaki szeretné, persze, legyen femininebb férfiként vagy maszkulinabb nőként... De unalmas már itt olvasni, hogy úgy kell nőnek lennem, hogy nem is lehetek igazán nő, mert egy kapcsolatban egy férfi olyan kvalitásokat is vár tőlem, amit én csak nála akarok látni, ahogy én sem akarom, hogy tollászkodjon meg olyan (bocs) sztereotíp b*zisan viselkedjen. Mert az az én szerepem és ne már! Én akarok lenni tánc közben a lány, akit megpörgetnek, én akarok az lenni, akit hölgyemnek hívnak, akit felkapnak, én akarok lenni a kisebb, a bújósabb, még ha amúgy erős is vagyok és utálom, hogy emiatt már inkább kinéznek meg megszólnak, mikor egy nő ilyen, ilyen a filmvásznon, ilyen itthon, ilyen a baráti körben, ilyen mindenhol az erős, nagy(obb) férfi mellett, aki lágyan mosolyog, mikor a nő önfeledt kuncorászik és átkarolja, cirógatja a haját, az ölébe ülteti... És ez annyira szép.
Valahogy semmi kedvem egy olyan férfivel leállni szórakozni, aki úgymond azt a munkát is rám akarja bízni, ami az ő dolga egy kapcsolatban... És marhára kinyírja a vonzalmat az illető iránt, hogy olyanokat akar rám kényszeríteni, amit neki kellene csinálnia. Jó, hogy már nem én viszek neki egy szál rózsát és kérem meg a kezét...
Nem tudom, hogy jutottunk el arra a pontra, ahol az egyenjogúság elérte azt a szintet, hogy a nem tényleg csak egy kromoszóma lesz és semmi dísze és szépsége nem marad a két nemnek társas értelemben, mert rájuk van nyomva ez a homogén massza. Számomra ez gusztustalan.
Az a baj, hogy ezzel lenézed azokat a nőket, akik nem akarnak apa ölébe bújni, és kisbabáknak gügyögni. Lenézed azokat, akik nem felelnek meg ezeknek. Tudod, a határozottságnak nincs farka. Az érzelmeknek nincs puncija.
Megerőszakolod ezzel az emberek természetét. Mi van, ha én nem szeretem, ha kérdés nélkül seggbedugnak? Akkor én vagyok a csúnya, rossz nő, aki elférfiasodott?
Komolyan elkezdett forogni a gyomrom ettől.
@41
Ne zavarjon, hogy a kérdés leírásában és a kommentekben caak 6x írtam le, hogy nem akarom ezt senkire erőltetni és nem nézek le emiatt senkit, csak én unom azt marhára, hogy egyes férfiak rám erőltetik, hogy farkat növesszek jóformán egy kapcsolatban.
A határozottságnak nincs nemiszerve, a határozottság jellegének van... Sokszor olyan dolgokat várnak el a férfiak a nőktől, ami olyan mértékű határozottságot jelent, amitől egy lépésre van az, hogy bepucsít, én meg felcsatolhatóssal megrakom.
Ha te másfajta nőnek tartod magad és másfajta igényeket szolgálsz ki szívesen, az a te dolgod, de azt nem tudom és nem is akarom normálisnak tartani, hogy egy kapcsolatban a viselkedésem annyiban tér el egy férfiétól, amennyit az az egy plusz lyuk és a gyerekkihordás képessége eredményez, semmi kulturális vagy társadalmilag meghatározott különbség.
Van az a szint, ahol tényleg nem érzem magam nőiesnek egy mamlasz mellett és ezt kezdik sokan feszegetni az elkényelmesedett férfiak közül.
Akiknek pedig az a hobbijuk, hogy mindent kiforgassanak, egészségükre, olvassák el még egyszer a kérdést és a kommenteket, ha elsőre nem sikerült feldolgozni az információt. Nem akarom senkinek megmondani, hogy hogy éljen, csupán azt unom, hogy egyenjogúság mögé bújva lesznek egyesek egyre nagyobb tirpák bunkók és egyre töketlenebbek.
Ezek szerint a te értelmezésedben,mivel nem sminkelek,ezért nőietlen vagyok? Vagy mivel nem a párom (férfi) kezdeményezett,ő férfiatlan?
Nem értem minek kell mindent beskatulyázni. Engem nem érdekel ki mit hogy/miként csinál. Ha jól érzi magát,miért fontos ez? Gyakorlatilag itt most te is épp úgy hisztizel azért amit akarsz,mint bármelyik másik általad beállított "férfiatlan" egyén. És nem,nem nőies a hiszti,hanem gyerekes.
Utólag összefoglalva örülök,hogy mindenki olyan amilyen. Ne változzon senki,mindenki így a jó. Ha másnak ez nem tetszik elvonulhat bőgni.
Szerintem is legyen férfi a férfi és nő a nő, ettől még lehetnek egyelőek..
Sérült a nőiességem, amikor tökösebb voltam a pasimnál. Nekem jelenleg egy nálam is tökösebb pasim van, meglepő módon mellette sokkal inkább nőnek érzem magamat.
A karrier teljesen más, ott ugyanazok a jogok járnak egy férfinak és egy nőnek.
Vannak,akik az udvarias gesztusok miatt hisztiznek, hogy attól nem egyenjogúak. Szerintem ez pont a tisztelet kimutatása.
Személy szerint ki vagyok akadva a gendersemlegesseg miatt. Van egy gyönyörű barátnőm aki tultolja, hogy hol Vannak a határok, volt facen olyan kép róla, ahol inkább jóképű férfi volt, mint gyönyörű nő.Nem direkt, így sikerült a kép. Pedig szebb, mint a húga, aki viszont nő, futnak is utána a pasik.
És igen, az egyenlőségben benne van az is, hogy egyenlő módon lehetünk igényesek és hordhatunk rózsaszínt. A pasimnak kb ugyanannyi ruhája van, mint nekem. Örülök neki, hogy ilyen igényes.
@44 Köszönöm, végre valaki érti a lényeget!:)
@43 Könyörgöm, ne csináld már ezt velem... Komolyan. Kérlek. Ne legyél már ennyire... Értetlen. Írtam is:
"A sminket meg nem kötelezőnek írtam, hanem olyannak, amit inkább nők csinálnak, legalábbis a szem és ajakhangsúlyos részét. A bújást sem úgy írtam, hogy a férfi legyen érzéketlen, hanem hogy inkább nőknél jellegzetes de nem kizárólagos."
"Oké, a munkahelyen kapja mindenki ugyanazt a fizut ugyanannyi munkáért, a nő is kezdeményezhet, a férfi is maradhat otthon gyesen, a nő is lehet mérnök, a férfi is óvóbácsi."
Olvassatok. Már. Figyelmesen. Mielőtt. Csesztettek. PLS
Törékeny a nőiességed, ha attól függ, hogy a pasi mennyire domináns.
Ugye ez nem arra válasz, amit a másik kérdésnél írtam, hogy ne bújj amögé, hogy nő vagy?
Nekem tökéletesen megfelelnek a biológiai különbségek. A társadalmiba a magadfajták miatt belerokkannak, akik nem felelnek meg nekik.
Én ilyen nyüzsi, piszkás, gügyögő EMBERT nem tűrök meg magam körül. És továbbra sincsenek a tulajdonságoknak nemük. Nem lesz férfias, aki határozott, MINDENKINEK határozottnak kell lennie a saját érdekében.
Nem a pasitól függ a nőiességem. Totál elégedett vagyok a nőiességemmel, sem a munkahelyemen, sem a magánéletemben sehol máshol nem kételkedem benne. Akkor sem kételkednék benne, ha a párom nem viselkedne velem úgy, hogy mellette nőnek érezzem magam méginkább. Egyszerűen csak őt nem érzem férfinak.
Egy kapcsolatban -ha heteroszexuális- van egy férfi és egy nő. Ha valaki nem hagyja, hogy én legyek a nő, az azt is jelenti, hogy ő nem férfi. Nem tartom férfiasnak azt, aki helyett a saját szerepét is kell játszanom. Nő vagyok én egy 7 éves kissrác mellett is, de nem úgy nő, ahogy egy férfi mellett lennék, aki érzékelteti is ezt velem és akit ezért tudok is kívánni
Végre már nem csak azok a nők szólalnak meg, akik szerint a férfinak a konyhában a helye rózsaszín kiskötényben, és szívecskés sütikékre nyomkodják szabadidejükben a tejszínhabot.
A baj az, hogy mindenki elmondja a véleményét, hogy szerintük milyen egy nő, meg egy férfi.
Kezdték ezt az elférfiasodott feministák, akik valójában a 20-on éves lányokhoz vonzódnak úgy, hogy ők 40 évesek, felneveltek 3 fiúgyereket, és a férjük mellett jöttek rá, hogy ők tulajdonképpen leszbikusok.
De addig is világgá kürtölték azt, milyen egy nő.......
Manapság meg már egy nagy katyvasz van a fejükben, mert nem tudják belőni magukat az 46283856234 darab nem közé.
Szóval szerencsére beérni látszik a dolog, a hisztériák végére.
Még ha ennyire nyersen nem is fogalmaznék, de hasonlóképpen érzek. Az egyenjogúság az, hogy mindenkinek ugyanolyan jogai vannak minden téren. De attól, hogy egyenjogúságot szeretnék, nem akarok egyenlő lenni vagy elférfiasodni.
(az megint más kérdés, hogy a nőiességet én nemcsak a legyek cuki meg bújós-féle buliban látom, hanem pl. a gondoskodásban is, amivel nekem összefügg a házimunka, épp ezért én vmivel többet házimunkázom, mint a párom)
Amúgy egyébként azt látom, hogy azok, akik ilyen "p...ával rendelkező havert" akarnak és erre használják fel az "egyenjogúság van, vagy nem? bmeg" dumát, azok azok, akik igazából csak kimazsolázgatnák az egyenjogúságból a nekik tetsző részeket, és az a jellemző rájuk, hogy semmi energiát nem akarnak belefeccölni egy kapcsolatba, na de a puni az kéne. Ha már ugyanaz a nő, aki felcsípte őket, férjül kérné őket, műr picsognának, hogy sérült a férfiasságuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!