Ki hogy van vele: hiszel abban vagy sem, hogy minden embernek, aki megfordul az életedben, oka van és tanulsz tőlük valamit?

Igen, én hiszek ebben, hogy mindennek megvan az oka, függetlenül attól, hogy jól vagy rosszul váltunk el. Csak rajtunk múlik, hogy mit vonunk le belőle, meg valahogy az embernek tapasztalatokat kell szereznie és ebbe beletartoznak a rossz tapasztalatok is, mert valamihez kell viszonyítani a dolgokat.

25N

Nekem nincs lelkem, mert egy robot vagyok. :)

Mindenkiben akiben megfordultam, okom volt rá. :D F

Nem hiszek predesztinációban, de abban igen, hogy minden helyzetben ott a lehetőség arra, hogy valami jót hozz ki belőle, vagy tanulj belőle, vagy kapcsolatot építs (most nem párkapcsolatra gondolok, hanem az amolyan "jó, ha ismersz egy ilyen embert" kapcsolatokra), vagy információkhoz juss, tulajdonképp bármiről. Én szeretem hallgatni az embereket és szeretem kiismerni őket. Óvatos vagyok, így sosem úgy megyek neki senkinek, hogy pl tőle kapcsolatot akarok. Csak megnézem, mint a svédasztalt, hogy hogy él, hogy működik, hogy jutott el idáig, mit csinál, hogy gondolkodik, "mire lehet jó". Aztán ha megtetszik, ahhoz mérten ismerkedek vele meg jobban és ahhoz mérten bánok vele valahogy, hogy mit szeretnék tőle, ha szeretnék tőle egyáltalán bármit. A többség olyan "egyszer megismerős" ember, akivel nem szívesen töltenék időt és nem szívesen engedném magamhoz közel, mert valami fontosabbtól vinné az energiát.

De igen, sok randialanyommal önmagában a randi miatt is jó volt találkozni, eleinte azért, hogy jobban megszokjam a szituációt és jobban tudjak emberekkel beszélgetni, majd a tapasztalataik, viselkedésük, reakcióik megismerése miatt. Minél többet foglalkozol emberekkel, annál jobban megismered magadat is rajtuk keresztül.

22N