Milyen érzés mikor először ráébredsz életedben, hogy veled sosem fognak olyan szépen bánni az emberek, mint azzal aki gazdag, szép, népszerű?

Azért mert gazdag szép, nem biztos hogy szépen bánnak vele... lehet, hogy épp a férje telibecsalja, alázza stb..

Viszont az is lehet hogy szegény vagy és átlagos, de otthon a férjed megbecsül és a tenyerén hordoz stb...

Tudod milyen érzés, amikor szépen bánnak veled?

Mikor azt hallod vissza, hogy a főnököd miatt vagy csinos minden nap, kifekszed a béred. Amikor otthon a "párod" csak egy lyuknak lát. Barátkoznál, de nettó rosszindulatba ütközöl... kössz.

És élni sincs kedved, de naponta felkelsz, és csak bízol benne, hogy aznap kevésbé lesz szar, pusztán azért mert szép és sikeres vagy.

Nem tudom, milyen érzés.

Te határozod meg általában, hogyan bánhatnak veled. Így az utolsót sem tudom sajnálni.

Ez mind komplexus, amiről írtok.

A másik nálam szeméyleskedni is hiába próbál, rólam leperegnek. Ez nem a szépségem miatt van.

A szépeknek meg vanank irigyei, a nők elég g*cik tudnak lenni, ha valaki szebb és csípi a csőrét, hogy mással többet foglalkozak. ;) Emiatt is lehetne hisztizni.

De voltam én az osztály legrondább nője is, szóval láttam minkét odlalt.

Úgyhogy bátran elmondhatom, hoyg amiről te és az utolsó ír, szimpla komplexus.

Én helyén tudom kezelni az embereket, és sem lyuknak, sem láthatatlannak nem vesznek. Állj ki magadért, ha valami nem tetszik.

26N