Van köztetek olyan ronda antiférfi, aki beletörődött az egyedüllétbe és saját ill. mások érdekében felhagyott a társkereséssel?

Jó kérdező segíteni akartam,akkor rinyálj sírj jó az neked.

Méresd meg a tesztoszteron szinted lehet alacsony.

De tudod mit reménytelen vagy,semmi baj nem én rinyálok.

Nem kell magasságnövelés,én 175cm vagyok pl.

Akkor addig menj amíg nem találják meg a problémát magánorvostól magánig esetleg bkülföldön mert itthon nem állnak rendelkezésre az infrastruktúrában.

Biztos alacsony a férfihormon szinted a rozsdás ollót teszem a nyakamra,amit meg tudnának oldani.

Nekem pl egyik évfolyamtársamnak HGH hormon szintje volt alacsony,elkezdték hormon kezelni 20 éves korára egy 10-12 centivel magasabb lett nálam.

Erre mondom egy jól ellenőrzött kúrát az orvosok megoldják,csak a legjobb specialistához menj.

Magasságodat kompenzáld edzéssel,szerinted véletlen írtam neked.

Nekem eddigi összes csajomnak csak 185 plusszos pasijai voltak érdekes soha nem ízéltek a magasságom végett.

Nyilván mert mellette 90kg vagyok izomba,plusz öltözködésemre nagyon.

Kompenzálni kell ez a helyzet.

4#

165cm vagyok, átlagban 60 kiló körül mozgok.

Beszédhibám már nincs, de gyerekkoromban jártam logopédushoz.

23 éves vagyok, de akárhányszor alkoholt veszek, mindig elkérik a személyimet.

A péniszem teljesen rendben van. (Bár ez nem tudom miért számít, amikor el sem jutottál addig, hogy lássa egy nő)

A önbizalomhiányomat és a szociális fóbiámat olyan 4-5 éve rendberaktam.

Szóval most akkor miről is beszélünk?

Csak az a különbség köztünk, hogy én nem rinyálással töltöm a napjaimat, hanem ismerkedtem, dolgoztam azon, hogy az "előnytelen" külsőmet megnyerő személyiséggel, jó kommunikációs készséggel és remek humorérzékkel kompenzáljam.

Ha énis csak itt rinyálnék (mint ahogy azt évekkel ezelőtt én is tettem), akkor most én is szűz lennék, nem lennék már három éve együtt egy gyönyörű lánnyal, meg úgy amblokk nem tartanék sehol az életben

Hasonló vagyok hozzád, az egyetlen különbség köztünk, hogy bennem sajnos még mindig dolgozik a fajfenntartási ösztön, aminek köszönhetően évente 4-5 alkalommal rettenetesen nagyot esek pofára. Ha azt hiszed, hogy veled kibszott az élet, akkor leírom, hogy én hogy nézek ki. Bennem a hormonok rettenetesen nagy pusztítást vittek végbe tizenéves koromban. Apró ujjaim, nőies arcom van, foltos a szőrzetem, és a kedvencem: abszolút nőies és rendesen nagy a mellem. Korábban azt hittem, hogy mivel alapból van rajtam plusz 10 kiló, így ez annak tudható be; aztán ahogy elkezdtem fogyni, kiderült, hogy nem, semmi köze a dagadtságomhoz. E mellé 172 centivel épphogy kilátszok a fűből (bár ez engem nem zavarna, de ahogy társkeresőn látom, a férfi tényleg 180-nál kezdődik). Az, hogy kicsi a farkam, nem érdekel, nem ez fog számítani. Már ha az életben bármikor is részem lesz nem fizetős szexben (vagy hát először a fizetősön legyek túl).

Nőkhöz annyi közöm van, hogy barátkozni valahogy mindig akarnának velem. Menetrendszerűen előfordult egy időben, hogy félreérthetetlen jelek után (érintések, szemembe nézés, megjegyzések, egyebek) én is félreérthetetlenül elkezdtem célozgatni, mire mindig percre pontosan megkaptam, hogy "hát de én nem úgy gondoltam, csak ha már kedves voltál velem, akkor én is az vagyok". Na, azóta nem vagyok kedves. Ha barátokat akarnék, akkor a hobbijaimban keresgélnék. Technikailag különben csókszűz nem vagyok, illetve egyszer volt szexuális élményben is részem, ami abból állt, hogy oda-vissza orál után nem állt fel. Hát, legalább azt elmondhatom magamról, hogy szájjal + ujjal túlteljesítettem a félórás tervet, már ha nem volt kamu a produkció a másik oldalról. Mindenesetre az utolsó mentsvárként szolgáló társkeresők is csak újabb pofont szolgáltattak, mert visszaírni már derogál mindenkinek, hiába írom a levél végére oda az emailcímemet is. A legkorrektebb az, amikor az a csaj se hajlandó válaszolni, akivel kölcsönösen nyomtunk egymásra like-ot (ilyenből 1 év alatt 1 volt amúgy).

Hosszú távon persze abszolút pozitív hatással volt rám az eddigi ~40 kudarcom: motiválatlan vagyok, rosszindulatúvá váltam, semmi nem érdekel, ha nem lennék hülye és motiválatlan hozzá, akkor a legnagyobb örömmel használnék ki mindenkit, depressziós vagyok és újabban elkezdtem a karomat is vagdosni. Nap mint nap elgondolkodok: "mi a búbánatos halál rojtos, véreres farkáért" érnek többet nálam mások? Mert oké, hogy semmi pozitív lelki tulajdonságom nem maradt mára, de mivel (engedd meg, hogy nagyképű legyek, de véleményem szerint) retek jó színész vagyok, eskü tök hitelesen eljátszom a megbízható, tízpontos lelkületű, jó fej embert (lásd: barátnak azért csak jó lennék - természetesen extrák nélkül), de tényleg semmi más nem kell itt, csak egy jó test, de legalább egy szép pofi? Degeneráltnak vagy műveletlennek sem mondanám magamat, hobbijaim is vannak, csak éppen én is tönkrementem lelkileg az ocsmány, okádnivaló pofámnak köszönhetően.

Elég szar munkahely lehet az, ahol egyrészt ilyen primkó emberek vannak, másrészt meg kötelező elmondanod mindenkinek minden titkodat. Amúgy tudod, mi az erős? Ahol most én melózok, a nagyjából korombeli nők (24 vagyok) 95%-a foglalt - a korombeli férfiak 95%-a viszont hót egyedül van. Ami nem tudom, hogy jön össze, mert nagyon nem jön ki a matek, de gyakorlatilag itt mindenkinél elő lehetne venni a lúzerezést.

Jelen:)

28leszek nyáron. Én is 25 éves koromba hagytam fel a párkereséssel, addig sokat próbálkoztam de valahogy mindig csak a barátzónába kerültem. Nekem még roszabb is volt a helyzetem mert én inkább romantikus alkat voltam, többre becsültem a csajokat egyszerű szex tárgynál.

Én úgy tudtam fel dolgozni ezt hogy a szingliség előnyeit és a párkapcsolat hátrányait tartom szem elött. Ráadásul egy volt osztálytársammal is össze sodort az élet, nagyon jó haverok lettünk. A srác falja a nőket, szinte havonta be újít egy új barátnőt. Semmibe veszi, alázza, dobja őket. És a csajok még is tapadnak rá. Ez is frankó támpont számomra hogy ha ilyenre buknak a nők, akkor jobb is hogy nekem nem jött össze a szerelem.

Bár néha napján rám tőr a párkapcsolat miatt a depi, de 1-2nap alatt el hessegetem.