Hogy ne legyen frusztrált egy ember, ha a francnak sincs szüksége a társaságára?

#11

Oké, oké, de senki sem szeretetszolgálat. Egy ember azzal törődik, akivel jól érzi magát. Igen, az emberek gyakran támogatják egymást jóban-rosszban is, de csak akkor, ha van már valami alapja a köteléknek, meg csak rövid ideig. Arra senki sem csesz el időt, hogy random embereknek adjon magából ekkora részt és ennyi energiát meg pátyolgassa őket. Olyanok iránt érdeklődünk, akiknél úgy látszik, megéri.

Mikor depressziós voltam (3 évem ment rá) én is fel tudtam fogni, hogy az emberek nem szeretnek velem lenni a rosszabb napjaimon és másképp tekintenek rám. Megértenek, de nem várhatom el tőlük, hogy az én szemetemmel beárnyékoljam azt az életet, amit nélkülem relatíve kevesebb gonddal és jobb kedvvel élhetnek. Ez sokat segített a gyógyulásomban is, hiszen ott volt a megfelelési vágy, hogy ha velük vagyok, eszembe se jusson elővenni ezeket a dolgokat, hiszen akkor eltávolodnak tőlem és magam maradok. Aztán mikor éreztem, hogy mikor oké vagyok, mennyire kedvelnek és keresnek engem, akkor mindig kicsit jobban lettem.

Sokan mondják, hogy az nem barát, aki a rosszban nincs melletted. Ez igaz. De az ember nem csak öribarikat kereshet és nem is lesz seki senkivel elsőre öribari. Ezeknek a kapcsolatoknak meg kell szilárdulnia, ahhoz pedig olyat kell mutatni, ami a másik szemszögéből sem idő -és energiapazarlás.