Miért érzem magamat öregnek társkeresés szempontjából 20 évesen?

Miért nincs?

Nem hiszem el, hogy mindenki rózsaszín álomvilágba él, ahol minden jó és a lehengerlő szerelem mindent kibír meg egymásra találunk és mindhalálig egymás mellett fogunk élni.

Ennyire gyerekesek nem lehettek?! Gondolkodjatok már kicsit reálisan könyörgöm...

30-40 évesen elhiszem, hogy valaki komolyan tervez, de addigra már túl van több ilyen "nagy szerelmen". 20 évesen mindenki tudja, hogy ez csak ideiglenes és lesz jobb mint a másik, csak idő kérdése, hogy mikor.

Jaajj hagyjuk már... Amiért véletlenül neked besikerült az élet nem biztos, hogy mindenkinek így sikerül, sőt.

Úgy mondod ezt mintha törvényszerű lenne, hogy mindenki az első kis párjával fog együtt élni.

Engem meg te csak ne gyökerezzél meg "faxozzál" le.

A közös nyaraló meg autók ellenére nem vagy több a hozzászólásaid alapján mint egy kis raplis p*csa a gettóból. Ennyit rólad.

Értelmes válaszokat még várok. :)

Nyugtával dicsérd a napot! :)

Irigy pedig végképp nem vagyok rád az értelmi szinted alapján nincs is mire, még ha Ferrarik meg Porschék lennének az autóitok akkor sem.

Feltettem egy kérdést amire elkezdtél itt fröcsögni, meg alaptalanul engem szidni.

Igen, ha lenne itt a közelben olyas valaki azzal el tudnám képzelni, de ilyen fiatalon ritka az ilyesmi mert 20 évesen még mindenki gyerek. 30 évesen pedig felnőtt.

Akárhogy is, eddig akivel erről beszéltem mindenki óckodott attól, hogy valakiért utazgatnia kelljen és telefonon tartani a kapcsolatot.